A Vasas mellett a Békéscsaba volt az a csapat, ahol nem csupán kedvelték a szurkolók, de rendre a maximum közelében is teljesített. Milyen a sors: a 2014/2015-ös évad végén a piros-kék és a lila-fehér alakulat jutott fel a másodosztályból az NB I-be. Váczi Zoltán a Viharsarokban, az Előre utánpótlásában dolgozhat a következő évadban.
Arra a bronzéremre még sokáig emlékezni fognak. Az 1993/1994-es évad végén Pásztor József vezetésével végzett a harmadik helyen a Békéscsaba, megannyi emlékezetes meccsel megajándékozva a tomboló viharsarki szurkolókat. És nincs ebben semmi túlzás, hiszen az évkönyvek szerint a „bronzkorszak” során átlagban 8333 (!) néző leste és figyelte a lila-fehér kedvencek Kórház utcai bajnokijait. Meglehet, kevesen tudják, de az Előre a röpke nyári szünetet követő Intertotó Kupában is remekelt, nem csupán a hazai pontvadászatban. A csoportkörben a svájci Siont 7–2-re, az osztrák Rapidot 3–0-ra, a német Dynamo Dresdent 3–2-re verte (!) a Békéscsaba, és csupán a dán Odensétől szenvedett 3–1-es vereséget. 1993 és 1996 között a társulatot erősítette Váczi Zoltán, aki nem egy találattal és gólpasszal járult hozzá a sikerekhez. Azóta közel két évtized telt el, ám a középpályán és a csatársorban is klasszisteljesítményre képes Váczi Zoltán az esztendők rohamlépteit követően alig változott, hiszen a kispadon ugyanúgy ezer fokon ég, mint a pályán két, rohamléptekben megejtett csel között. Nemrégiben még a Ferencvárosi FC-nél, a zöld-fehér klub szurkolói csapatánál dolgozott, csakhogy az élet elsodorta nem csupán a XIII. kerületi Fáy utcától és a Vasastól, hanem a fővárostól is. Békéscsabán új évad és új élet vár rá gyönyörű párjával, Karolinával. Az angyalföldi publikum egykori legnagyobb kedvence a békéscsabai fiatalok felzárkóztatásáért, az NB I-es csapatban építéséért, egyszóval a jövőért dolgozik. Azért, hogy egyszer olyan szép vagy tán még szebb legyen a jelen, mint volt az ezerkilencszázkilencvenes évek idusán.
KATT A KÉPRE!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: