A parkett angyalai és ördögei gyors gondolkodású, technikás és fifikás játékosok, akik közül jó néhányan nagypályán is futballoznak, ám az alábbi sorozatban a futsalé lesz a főszerep. Ezúttal Pinczés Balázs, az NB II, Nyugati csoportjában szereplő Baráti Futsal Club futsalosa felelt a Foci a köbön felvetéseire.
Amiért elkezdtem futsalozni: „Én viszonylag nem olyan régen kezdtem el futsalozni Győrben. 2012-ben pár barátom játszott Vingler Zoli bá’-nál és hívtak, hogy nincs-e kedvem kipróbálni ezt a sportot is. Nagyon megkedveltem és azóta is futsalozom.”
Legjobb meccsem a pályafutásom során: „Hál’ Istennek, volt több jó meccsem is, de talán ami mégis a legjobb volt, a cukorbetegek válogatottjában a tavalyi Eb-döntő. Bár azt remélem, hogy mivel még csak 21 éves vagyok, így lesznek még jó meccseim.”
Legnagyobb élmény, amit a futsal adott: „Egyértelműen a cukorbeteg válogatottal való Eb-részvétel, ahol ezüstérmesek lettünk. A döntőben büntetőpárbajban sajnos kikaptunk. Másik nagy élményem az NB II, Nyugati csoport válogatottjával való meccs volt. Ezenkívül pedig, hogy rengeteg barátom és ismerősöm lett, nagyszerű embereket ismerhettem meg.”
Legnagyobb siker, amit eddig elértem: „A cukorbetegek Európa-bajnokságán elért második helyezés. Az 1–1-es rendes játékidőben sikerült betalálnom és az ‘orosz rulett’-játékban is sikerült belőnöm a büntetőt.”
Pozitív tulajdonságom a parketten: „Szerintem a gyorsaságom, a jobb lábam, a magasságom és az ezáltal alacsony súlypont helyezkedésem.”
Negatív tulajdonságom a parketten: „A bal lábam csak buszra felszállni van…”
Célom a távolabbi jövőben: „A júliusban megrendezendő DiaEuro-n visszahódítani a 2013-ban egyszer már megnyert aranyérmet, továbbá, hogy még sokáig tudjam élvezni a futsalt.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: