Kijöttek a hullámvölgyből. Négy hétig tartott, ám a Gálvölgyi István edzette Rákosmente KSK Dorogra látogatott az NB III, Nyugati csoport 29. fordulójában, ahol 1–0-s diadalt aratott Honti Attila góljának köszönhetően.
Három pont, nulla gól. A Rákosmente KSK tagjai bebizonyították, hogy mindez lehetséges, igaz, ehhez nem egy, hanem négy bajnokira volt szükségük, hiszen az előző egy hónapban a Balatonfüreddel, a Budaörssel és a Csepellel egymás után végzett 0–0-ra a brigád, míg a Sárvár ellen 1–0-s vereség következett. A 0–1 miatt közel két hete szomorkodhattak a budapesti egylet hívei, ezúttal viszont nincs rá okuk.
– Az egyik legfontosabb találatát szerezte?
– Elég fontosnak bizonyult, hiszen ha úgy vesszük, a bajnok Dorog ellen szereztem, ami nagyon jó érzés volt – felelte Honti Attila, a Rákosmente 21 éves labdarúgója. – A csapat erejét jelzi, hogy legyőztük vetélytársunkat.
– Milyen szituációból volt eredményes?
– Szöglet után fejeltem. A hosszú ötös sarkánál érkeztem, a rövidre jött a pontrúgás, és úgy néz ki, a rövidet nem védte a kapus.
– Azért furcsa ez az eredmény, mert az 1–0-s sikerek leginkább a Dorogra voltak jellemzőek, ehhez képest a legminimálisabb különbségű győzelem önöknek sikerült, ráadásul idegenben.
– Készültünk a meccsre. Az egész találkozó arról szólt, hogy masszív védekezésből kontrajátékra építettünk, és ez abszolút bejött.
– Nagyszerűen kezdték a tavaszt, majd jött egy hullámvölgy, és úgy tűnik, a bajnokság végén ismét magukra találtak.
– Nehéz kérdés, mi ennek az oka, ám több összetevője van. Profi felkészülésünk volt, amely sokat dobott a csapaton. Úgy kezdtük a tavaszt, ahogy egy csapatnak kell. A hullámvölgy bárhol, bármelyik társulattal megeshet, nálunk ez sajnos négy hétig tartott, ami, bárhonnan is nézem, elég hosszú idő. Volt egy kisebb fáradtság is az együttesen, maradjunk ennyiben.
– Ami az állományukat illeti, alighanem reális lenne a dobogó valamelyik foka.
– Ezt abszolút állíthatom, hiszen az egész mezőnyt tekintve nekünk van az egyik legerősebb keretünk. Az ősszel is jellemző volt ránk ugyanez, ugyanilyen jó állományunk volt, csak sajnos nem sikerült úgy összerakni a csapatot, hogy az eredményre vezessen. A tavasz elején és közepén jöttek a győzelmek, így igazolást nyert, hogy azok is mi vagyunk, akik hozzák a jó eredményeket, és sajnos azok is, akik ikszelnek vagy kikapnak a nem túl erős ellenfelektől.
– Nem sok beleszólásuk van, de a 3. hely még elérhető, akárcsak a Diósd, a Tatabánya és az Újbuda számára is. A Rákosmente a Tököllel találkozik, míg Újbuda – Tatabánya rangadóra kerül sor, és utóbbi meccsen önöknek a Komárom-Esztergom megyeieknek kell drukkolniuk.
– Nagyon bízom abban, hogy meglesz a bronzérem. A kereteket tekintve erősebbek vagyunk, mint a Tököl, mégis, pont ezért lesz nehéz meccs. Meg aztán a labda gömbölyű, és gondoljunk bele, beállnak nyolcan védekezni, és nekünk kell gólt szereznünk, mert az iksz nem jó. És ha ne adja ég, riválisunk betalál, nekik kell mennünk, ami nagyon veszélyes, mert nyilván kontrákra játszanak. Épp ezért lesz hihetetlenül nehéz ez a meccs, de így is reálisnak tartanám a harmadik pozíciót, igaz, tényleg úgy kell jönniük a lapoknak, hogy nekünk legyen a legjobb.
– Jól érzi magát a főváros XVII. kerületében?
– Nagyon szépen köszönöm, igen. A hangulat persze akkor a legjobb, amikor jönnek az eredmények. Szerencsére olyan közegben vagyok, annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem nagyon jöttek a sikerek, a csapategységet is mutatja, mindig örömmel megyünk edzésre. Utóbbit nem fejteném ki, mégis van, amiről nem tehetünk.
– Arról például biztosan, hogy kellőképp erős legyen az NB III, amit alighanem megerősít, különösen az átszervezés óta.
– Pont belecsúsztam ebbe, amikor a REAC játékosa voltam, ám valóban, érzem az erősségét. Ha belegondolunk, a rákospalotaiakkal a 3. helyről kellett osztályozó mérkőzést játszanunk, ami elég érdekesen hangzott, főleg úgy, hogy akkor a Berkenyét kaptuk ellenfélül, amely ugye gyakorlatilag a Vác volt. Sajnos az a baj, hiába szűkítették le a létszámot, nagyon sok csapat nem tudja elvállalni a ,,megye-egy” után az NB III-as szereplést, és olyan gárdák kerülnek vissza, amelyek úgy estek ki, hogy sanszuk nem volt a mezőnyben, gondolok itt a Maglódra vagy éppen a Tökölre. Vannak nagyon jó társulatok a Nyugati csoportban, de a legjobb példa erre talán a spanyol bajnokság, ahol van három csapat, meg a többiek. Itt is úgy érzem, van négy-öt egylet és a többiek. Csupán annyi, hogy itt nem jön ki a profizmus, mert a legutolsó is megverheti az elsőt, gondolok itt a Tököl–Budaörs mérkőzésre.
– Ha már ezt felhozta, megérdemelten ért révbe a Pest megyei alakulat?
– Érdekes kérdés ez. Megérdemelten, persze, mert tettek érte annyit, hiszen nekik van a legtöbb pontjuk a bajnokságban, de ha az én véleményemre kíváncsi, a Dorog erősebb csapat. Ha úgy kérdezné, melyik érdemelte volna meg jobban, akkor a dorogiakat mondanám, de a sportorvosis történetet elrontották, ami eldöntötte a sorsukat.
– És az ön sorsával mi a helyzet? Hogyan tovább?
– Erről majd akkor szeretnék beszélni, ha aláírtam egy szerződést, és ott lesz a kezemben. Ígérgetésbe pedig már csak azért sem akarok belemenni, mert az mindig is volt a magyar futballban…
A fenti interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 29. lapszámában. Azóta a Rákosmente hazai pályán 3–-re legyőzte a Tökölt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: