A parkett angyalai és ördögei gyors gondolkodású, technikás és fifikás játékosok, akik közül jó néhányan nagypályán is futballoznak, ám az alábbi sorozatban a futsalé lesz a főszerep. Ezúttal Vincze Anikó, a női NB I-ben szereplő Astra HFC futsalosa felelt a Foci a köbön felvetéseire.
Amiért elkezdtem futsalozni: „Véletlenül kerültem kapcsolatba a kispályás focival, majd a futsallal. Egyből megfogott a játék gyorsasága, az, hogy itt sokkal többet találkozhatok a labdával, mint nagypályán. A több játéklehetőség és eredményesség érdekében inkább ebbe az irányban mentem tovább a nagypálya helyett.”
Legjobb meccsem a pályafutásom során: „A válogatottban a 2013-as ukrán–magyar mérkőzés (0–0) Moszkvában. Itthon is volt jó pár szerencsére, a legfrissebb élmény talán az idei kupadöntő volt.”
Legnagyobb élmény, amit a futsal adott: „Megadatott, hogy magamra húzhattam a címeres mezt, minden válogatott mérkőzés örök élmény marad. Illetve a 2011/2012-es szezonban a Miskolc-Tolna bajnoki döntőt majd ezer fanatikus miskolci és tolnai szurkoló előtt játszhattam négy mérkőzéses ütközetben, remek hangulatban.”
Legnagyobb siker, amit eddig elértem: „Eddig 31-szer szerepelhettem a válogatottban. 9 bajnoki- és 4 kupaaranyam van. Kétszer voltam a torna kapusa a moszkvai válogatott tornán, idehaza pedig 5-ször választottak meg az edzők a szezon kapusának.”
Pozitív tulajdonságom a parketten: „Nyugalom, koncentráció, magabiztosság.”
Negatív tulajdonságom a parketten: „Makacs vagyok, mint az életben, és néha a meccs hevében keményebben szólok oda a társaimnak.”
Célom a mostani szezonban: „Az idei célkitűzésünket szerencsére sikerült elérnünk, bajnokok és kupagyőztesek lettünk az Astra csapatával.”
Célom a távolabbi jövőben: „Szeretnék még néhány évig magas szinten játszani és még több sikerre vezetni csapatomat, utána pedig átadni a tudásomat és tapasztalatomat a jövő kapusainak.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: