A parkett angyalai és ördögei gyors gondolkodású, technikás és fifikás játékosok, akik közül jó néhányan nagypályán is futballoznak, ám az alábbi sorozatban a futsalé lesz a főszerep. Ezúttal Pallai Gábor, az NB II, Keleti csoportjában szereplő Nyírgyulaj KSE futsalosa felelt a Foci a köbön felvetéseire.
Amiért elkezdtem futsalozni: „Gyerekkorom óta a foci megszállottja voltam, édesapám is focizott, és tőle örököltem a sport iránti érdeklődést. A futsal később jött. 15 évesen próbálhattam ki magam, miután Paluska Lajos lehívott az akkori ezüstérmes DKFC-Meggy csapatába, ahol ott is ragadtam. Gyorsabbnak és izgalmasabbnak tartottam, mint kapusra sokkal több feladat hárul egy meccsen rám.”
Legjobb meccsem a pályafutásom során: „Sok remek mérkőzéssel gazdagodtam a majd 20 év alatt, nem is tudnék kiemelni egyet sem. A bajnoki döntők, a kupadöntők és a válogatott mérkőzések voltak talán a legemlékezetesebbek.”
Legnagyobb élmény, amit a futsal adott: „Talán az, hogy a válogatottal és a klubokkal szinte az egész világot bejárhattam, és a csapattársaimmal életre szóló barátságokat kötöttem. Az elmúlt években a BL-ben is kipróbálhattam magam, ami igazán nagy álom volt számomra.”
Legnagyobb siker, amit eddig elértem: „Válogatottal a vb- és Eb-selejtezőkön való részvétel (64-szeres válogatottság), bajnoki címek, kupagyőzelmek, és hogy külföldön is kipróbálhattam magam.”
Pozitív tulajdonságom a parketten: „Higgadtság, fegyelem, a kiélezett helyzetekben gyorsan tudok jó döntést hozni.”
Negatív tulajdonságom a parketten: „A lábjátékomon lenne mit javítani.”
Célom a mostani szezonban: „Minél jobb eredmény eléréséhez segíteni a csapatomat, a Nyirgyulaj KSE-t.”
Célom a távolabbi jövőben: „Jó lenne még egyszer a kislányom előtt játszani a válogatottban, vagy bajnoki döntőt, akár edzőként is.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: