EDZŐSORS. Földesi Károly (Balatonfüred): „Olyan helyen vagyok, ahol lehet dolgozni”

Dolgozott Ausztriában, az FC Andaunál, ahogy trénerkedett Jászberényben és Putnokon, de volt a Diósgyőr pálya- és vezetőedzője is. Földesi Károly a télen vette át az NB III, Nyugati csoportjában szereplő Balatonfüredi FC-t, amely vasárnap délután alaposan feladta a leckét a BKV Előrének. A szakemberrel a bajnokit követően beszélgettünk.

Metszhetné a szőlőt, öntözhetné a palántákat vagy egyszerűen csak élhetné a nyugdíjasok életét. Földesi Károly azonban nem ezt az utat választotta, hatvanhárom évesen maradt a „ház körül”, avagy nagy fába vágta a fejszéjét.
– Nem lehet most könnyű megszólalni, idegenbeli bajnokit értékelni, meccset elemezni.
– Nagyon jó iramú találkozót játszottunk – mondta Földesi Károly, a Balatonfüredi FC edzője negyedórával a mérkőzést követően. – Az első félidőben voltak helyzetei a hazai csapatnak, a másodikban viszont úgy érzem, egyértelműen a mi akaratunk érvényesült. Sajnos a 94. percben egy lecsorgó labdát nem tudtunk kirúgni, amiből az ellenfél a hálóba talált, ezzel otthon tartotta a három pontot. Sajnálkozhatunk, mert úgy gondolom, minimum a döntetlen benne volt a mérkőzésben, de rúgott gól nélkül nehéz nyerni.
– Ebben igaza van, de aligha tévedek nagyot, ha azt állítom, az első félidő a BKV Előréé volt, a második viszont a Balatonfüredé.
– Ellenfelünk többször került helyzetbe, inkább így mondanám. A mezőnyben azonos volt a küzdelem, nem nyomtak le bennünket, de ügyesebben kerültek helyzetbe a hazaiak. A második félidőben a támadójátékunk meddő volt, próbálkoztunk, de igazán olyan gólveszély, amivel eldönthettük volna a találkozót, az nem volt benne a csapatban.

– A tavaszi idény eddigi részét miként értékelné?
– Nagyon érdekes ez a szereplés. Az az igazság, teszünk azért, hogy olyan embereket hozzunk ide, akik tovább tudnának lendíteni bennünket. Ez most hiánycikk nálunk, pedig sokat dolgozunk, a srácok becsületesen teszik a dolgukat, úgyhogy összességében nem panaszkodom.
– Jól érzi magát a bőrében? Úgy értem, itt, az NB III-ban?
– Jól érzem magam, mivel olyan helyen vagyok, ahol lehet dolgozni, ám ez az év lesz, ami eldönti, hogy tovább tudunk-e lépni, illetve azok kerülnek ide, akiket én szeretnék, hiszen akkor bizonyosodik be, mire is vagyunk valójában képesek. Örököltem ezt a csapatot, márpedig nagyon nehéz bizonyos dolgokon változtatni szezon közben. Bízom abban, hogy a nyári igazolásaink úgy sikerülnek, hogy akik ide jönnek, mindent megtesznek azért, hogy Balatonfüred labdarúgása jó legyen, és szerepeljünk úgy, hogy az első hatban ott vagyunk. Semmi különös nincs, ami hátráltatja a munkát, csupán több nyerő típusú futballista kell.
– Az elmúlt időszakban női vonalon több helyen is feltűnt, ami a sportág megítélése miatt sem baj.
– Legutóbb a Vasas U15-ös leánycsapatánál voltam. Az első félévet végigcsináltuk, és január 8-tól lettem a Balatonfüred edzője. Nagyon korrekt módon váltam el a Vasastól, szép emlékekkel távoztam. Azóta is tartom a kapcsolatot mind a vezetőkkel, mind a csapat tagjaival, érdeklődöm az eredményeik iránt, és boldog vagyok, hogy két hete megverték a Honvédot. Megszerettem a női labdarúgást, elvégre dolgoztam a válogatottnál is, de úgy éreztem, hogy meg kell ragadnom az esélyt a férfi futballban, hátha tudok itt is segíteni.