Hősök tere

Fehérvári fanatikus, ki a majálist kipihenve szív alakú kaspóban virágot vittél vasárnap édesanyádnak, jól jegyezd meg ezt a májusi napot. A Videoton úgy nyert, hogy pályára sem lépett. Dicsőséget, bajnoki címet, és persze lehetőséget. Előbbihez kellett a Ferencváros pécsi pontvesztése, de ez most senkit sem érdekel. Még csak a szolid ünneplés ideje jött el, de a továbbiakhoz is elengedhetetlen a támogatásod, a szenvedélyed. Mert minden csapat annyit ér, amennyit a nemzetközi mezőnyben mutat. Márpedig ez a Videoton, Joan Carrillo csapata talán a legszebben futballozik a honi mezőnyben, ám ettől még van ok a visszafogottságra, a három lépés távolságot tartó derűlátásra, és Te, fehérvári fanatikus, ezt pontosan tudod, hiszen az elmúlt három évtizedben nem sok sikerben, csupán néhány mámoros pillanatban, no meg a 2011-es bajnoki arany megünneplésében volt részed. Sokáig az UEFA-Kupa döntőbe jutott csapat szolgáltatta a témát, azt a társulatot a Disztl-fivérekkel fejből fújtad. A múltból jelen, a jelenből jövő lesz. Fehérvári fanatikus, ki a majálist kipihenve szív alakú kaspóban virágot vittél vasárnap édesanyádnak, jól jegyezd meg ezt a májusi napot és csókold homlokon, mert Neked menned kell, dolgod van újra meg újra. A lelátón, a tévéfotelben, teli torokból, tiszta szívvel – de mindenekelőtt szenvedéllyel.