Ifiként a Vasasban kezdte, majd Vácra került, aztán Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Halásztelek, Csepel, Érd, Tököl és a télen Diósd következett. Németh Gábor közel a 29. életévéhez fontos tagja az NB III, Nyugati csoportjában szereplő Pest megyeieknek, ami még akkor is igaz, ha a hétvégén nem lépett pályára.
A kiváló futballistával még a 2–2-re végződő III. Kerület–Diósd bajnoki után beszélgettünk, ami után a társulat 1–0-ra verte az Újbudát és szombaton a tavasszal még veretlen Rákosmente otthonában is diadalt aratott (2–1).
– Fordulatos meccs volt.
– Értékes ponttal távoztunk – utalt Németh Gábor, a Diósd labdarúgója az óbudai összecsapásra. – Ellenfelünk eddig egyszer kapott ki hazai pályán, idegenben kétszer sikerült egyenlítenünk, márpedig nem sok együttes fog innen három ponttal eljönni. Öt meccs óta veretlenek vagyunk, jó formában vagyunk. A tavaszi első két bajnokink nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, ahogy elterveztük, de egységes csapatot alkotunk, egy irányba húz a társaság.
– Ön például nyitányként idejekorán indult az öltöző felé.
– A Budaörs ellen, rögtön az első fordulóban két sárga lap után állított ki a játékvezető. Mindkettő jogos volt, az elsőt egy félpályán történt szabálytalanság után kaptam, ami talán elkerülhető lett volna, a másodiknál pedig a csatár kilépett, betolta elém a labdát a tizenhatoson belülre, én meg összekoccintottam a lábát és jött a második.
– Aligha ilyen bemutatkozásra számított.
– Nemcsak a kiállítás, hanem az eredmény miatt is csalódott voltam. Nagy reményekkel érkeztünk a Budaörs otthonába, aztán kicsit beleszaladtunk a késbe, majd jött egy hazai vereség, de aztán rendeződtek a fejek.
– Németh Gábor jó úton jár?
– Attól függ, mit nézünk annak. Már négy éve edzősködöm Csepelen, jelenleg az U9-es és az U14-es korosztálynál vagyok. Az életem nagy részét ez teszi ki a labdarúgás mellett. Persze sokat kell még tanulnom, dolgoznom, hogy minél jobb edző legyek, de nem is osztályokban gondolkodom, hanem abban, hogy minél több dolgot megvalósítsak.
– A lurkók mellett maradna?
– Még messze van az út vége, de élvezem, és továbbra is szeretnék gyerekekkel foglalkozni, ám vannak a magyar utánpótláson belül is problémák, ahogy az egész futballtársadalomban, de ezen is próbálok felülemelkedni és pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, mert máshogy nem lehet. Játékosként elég sűrűn váltogattam a csapataimat, de végre szeretném megtalálni a helyemet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: