Nem is rossz: nyolc bajnokin már hét gólnál jár, legalábbis ami a Pest megyei III. osztály, Közép-csoportjának jelenlegi évadját illeti. A Galgagyörk 26 esztendős labdarúgója, Nemesi Tamás a 23. forduló keretén belül a Váchartyán otthonában megvívott összecsapáson duplázott, amelynek köszönhetően 4–1-es diadalt ült új együttese.
Nem mindennapi, hogy valaki a ,,megye-kettőből” a megyei harmadik vonalba igazol, márpedig cikkünk főszereplőjével pontosan ez történt.
– A háromgólosnál is simább győzelmet arattak Váchartyánban?
– Hogy őszinte legyek, nem volt könnyű meccs, de a siker, a relatíve nagy gólkülönbségű győzelem köszönhető a csapat hozzáállásának, amely megmutatkozik a végeredményben is – felelte Nemesi Tamás, a Galgagyörk labdarúgója.
– No meg köszönhető önnek, hiszen a második és a harmadik találat is a nevéhez fűződik.
– Ez így van. Az első egy szöglet után született, némi kavarodás után 16 méterről úgy sikerült eltalálnom a labdát, hogy nem sok esélye volt a kapusnak védeni. A második pedig nagyjából 20-22 méterről leadott lövés után született.
– Ezúttal sem volt sansza a váchartyáni cerberusnak?
– Nem akarom fényezni magam, de eléggé a kapufa mellé ment a labda, így nem igazán érhetett oda, pedig elég magas volt.
– Ön ellenben odaért Galgagyörkre, mégpedig a télen Csővárról.
– Annak köszönhető ez a váltás, hogy nagyon régóta ismerem a galgagyörki fiatalokat. Igen, fiatalokat, mert ha megnézzük, a csapat átlagéletkora elég alacsony. Nagyon szerették volna, hogy átigazoljak hozzájuk, meg aztán itt vannak célok, hiszen szeretnének egy osztállyal feljebb lépni, no és tetszik a hozzáállásuk. Elég nagy a keret létszáma, 14-15-en részt veszünk a heti két edzésen. Márpedig ez a Csővárról nem mondható el, mert ott egyáltalán nem volt gyakorlás.
– Ennek is betudható a távozása? Elvégre egy futballista akkor érezheti magát igazán futballistának, ha nem csupán meccset vív, de készül a hétköznapokon is.
– Mondjuk az tény, hogy sokat számít az edzés, mert egy csapat alapja, hogy ott vannak a gyakorlásokon a játékosok és együtt dolgoznak. Nem mondanám, hogy ennek köszönhető, de részben azért számított ez is.
– Az új állomáshelyén támadóként futballozik?
– Általában igen.
– Furcsa, hiszen ritka, hogy valaki 2-essel a hátán curikkoljon a kapu felé és zizzentse meg a hálót.
– Ez a mez jutott nekem.
– Meg egy rokon, már ha jól sejtem, éspedig Nemesi László személyében.
– Nem az édes-, csak az unokatestvérem, aki már ott volt Galgagyörkön, miután Püspökhatvanban kiöregedett az ifiből, és egyből átjött ide.
– Az ő hívó szava is kellett ahhoz, hogy a Galgagyörk labdarúgójával trécseljek?
– Volt róla szó közöttünk, de ha úgy nézzük, tényleg az egész csapat azt szerette volna, hogy jöjjek.
– A közösen eltöltött néhány hónap alatt azt hozta a társaság, ami benne van?
– Nincs semmi probléma, mert mi úgy állunk hozzá, hogy mindig nyerni szeretnénk. Ezekben a srácokban benne van a küzdeni akarás, márpedig minden játékosnak tetszik ez a fajta hozzáállás.
– A hetedik pozícióra is csettint mindegyikük?
– A célkitűzés a hatodik hely elérése a bajnokság végén. Elég szoros a középmezőny, ahogy látni a tabellán is, de jövőre szeretnénk akár érmet is szerezni.
– A sorsolásukat elnézve az utolsó három fordulóban igazán fel kell kötniük azt a bizonyos alsóneműt.
– Sajnos az élbollyal az utolsó játéknapokon meccselünk, például az Őrbottyánnal vagy éppen a Gödöllő II.-vel.
– Miért, ha korábban találkoznak velük, más eredmények születnek?
– Inkább most, a bajnokság közepén jobb lett volna, de nem tudunk mit csinálni.
– Dehogynem. Például a következő évadban a bajnoki címre hajtanak.
– Azon van az egyesület, hogy ez így legyen, amiért mind a vezetők, mind pedig mi, játékosok megteszünk mindent, de ez így van rendjén, ez így természetes.
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 17. lapszámában. Azóta a Galgagyörk hazai környezetben 4–1-re győzte le a Mogyoród KSK-t, Nemesi Tamás egy gólt szerzett.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: