Négyből egy. Háromszor fejjel, míg egy alkalommal lábbal talált a hálóba eddigi NB III-as pályafutása során a III. Kerületi TVE 21 éves hátvédje, Pálfalvi Csaba. A fővárosiak futballistája a Nyugati csoport 23. fordulójában a Balatonfüred otthonában 1–0-ra megnyert bajnoki egyetlen találatát szerezte.
Középső védőnek nem szokványos mezszám, annyi szent. Pálfalvi Csaba jó ideje a 16-oson belül és a 16-osban is remekel, amelynek a múlt hétvégén a balatonfürediek látták a kárát.
– Illett nyerniük, már ha abból indulok ki, hogy az előző körben a hajrában kapott góllal csak egy pontot tartottak otthon a Diósd ellen.
– Nagyon kellett ez a győzelem – mondta Pálfalvi Csaba, a III. Kerületi TVE hátvédje. – Meg aztán ott volt a Győr II. elleni hazai bajnokink, ami szintén az utolsó pillanatokban elveszített meccs volt. Nagy szükségünk volt erre a sikerre, mert a többiek eléggé jönnek utánunk, már ami a tabellát illeti.
– Azt mondják, az a jó csapat, amelyik 1–0-ra tud nyerni. Ezek szerint a tézis igaz?
– Mindenféleképpen. Azon dolgozunk, hogy ne kapjunk gólt, ez a legfontosabb. És ha tudunk lőni, az már csak hab a tortán.
– Milyen találatnak örvendhetett múlt szombat este?
– Egy szöglet után kifejelték a labdát, amit Kaszai Gábor ívelt vissza bal lábbal, a védőtársam, Lóska Csaba lecsúsztatta, én kiléptem és a kapus mellett sikerült elrúgnom.
– Olyan nagyon sűrűn nem talál a hálóba.
– Hát nem, sőt lábbal ez volt az első gólom az NB III-ban. Ha eredményes is voltam, inkább fejjel.
– Legalább nem csupán a nyáron lesz a kedvenc helye a Balaton.
– Ez tény, meg aztán ’Füreden minden csapatnak nagyon nehéz nyernie, így nagyon örülünk a három pontnak.
– Reális a győzelem?
– Megérdemelten nyertünk, mert olyan nagy helyzetet nem hagyott ki az ellenfelünk. Egy lehetőségük volt, amit Lóska Csaba a gólvonalról kivágott, szóval megfelel a játék képének a sikerünk. Lehetett érezni meccs közben, hogy egygólos találkozót vívunk, aki betalál, az meg is nyerheti az összecsapást.
– Láttam néhány alkalommal a III. Kerületet a szezon során, és abszolút igaz, egyáltalán nem látszik meg a játékukon, hogy újoncok lennének. Ez minek köszönhető?
– A csapat egyben van, a játékosok között jó az összhang, sokat dolgozunk, így hála Istennek, minden rendben van Óbudán.
– A táblázatra nem odapillantva mit gondol, hol a helye a csapatnak?
– Jobban szerepelünk, mint ahogy vártuk ,,blasz-egyből” való feljutás után, mivel a bentmaradás volt elsősorban a cél, de a középmezőnyben mindenképpen szeretnénk megragadni. Hazai pályán jól megyünk, és bár sajnos idegenben nem, de szerencsére most mégis nyertünk.
– Félig-meddig már érintettük a témát: az minek köszönhető, hogy a Győri ETO II. és a Diósd ellen is fontos pontokat veszítettek a Hévízi úton játszott bajnokik hajrájában?
– A Győr ellen három pont úszott el, pedig emberelőnyben is voltunk. A második félidő alapján megérdemeltük volna a győzelmet, mégsem sikerült. Talán a koncentrációhiány miatt. Hogy miért volt ez így, nem tudom megmondani, hiszen főleg olyan szituációból kaptuk a gólokat, amikor átívelték a hosszúra és onnan érkezett egy fejes vagy jött a visszagurított labda, amit a legegyszerűbb volna levédekezni, mert csak helyezkedés kérdése az egész. Nem győzöm hangsúlyozni, szerencsére ez most nem történt meg.
– Mit vár a tavasz hátralévő részétől? Vagy az nem is kérdés, hogy evés közben jön meg az étvágy?
– Persze, a hazai meccseinket szeretnénk megnyerni, és idegenben is jó volna néhány pontot elcsípni, és ha lehet, még egy kicsit feljebb kúszni a tabellán.
– A felkúszás önre is igaz? Vagy csak és kizárólag a kék-fehér társulatban gondolkodik?
– Mindenki azért dolgozik, hogy minél magasabb szintre jusson. Jól érzem magam itt Óbudán, de én is azért küzdök, egyszer hátha sikerül feljebb lépnem.
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 17. lapszámában. Azóta a III. Kerület hazai pályán 3–0-s vereséget szenvedett a Budaörstől.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: