Ha pihenni volna ideje, elmehetne a dunakömlődi Kótyomfitty szünidő táborba, csakhogy Bobák Norbertre nagyobb feladatok várnak. A Pest megyei III. osztály, Déli csoportjában szereplő Bugyi ASE 26 esztendős labdarúgója ugyanis kincskeresésre indult társaival, és júniusban aranyérmet zsákmányolna.
Jó úton jár a Bugyi ASE. Mindezt jelzi a másfél héttel ezelőtti siker, amikor a Tatárszentgyörgyöt győzte le 8–1-re a jelenlegi 3. helyezett, éspedig úgy, hogy Bobák Norbert a 2., a 17., a 67. és a 72. minutumban is bevette Kiss István hálóját.
– Van mire büszkének lennie. Társulata harcban van a bajnoki címért, ön pedig tartja az 1/1-es gólátlagot.
– Igyekszem, de ez a csapatnak köszönhető – mondta Bobák Norbert, a Bugyi ASE labdarúgója. – Legutóbb is olyan helyzetekbe hoztak, hogy nem volt nehéz dolgom. Rendben, be kell rúgni a ziccereket, ám azt gondolom, most elég jól működik az együttesünk, jó felállásban is játszunk, ami fekszik nekünk, úgyhogy ezért is jönnek az eredmények.
– Önnel, éspedig a megyei harmadosztályban.
– Megkerestek már magasabb szintről is, csak annyi a probléma, hogy három műszakban dolgozom jelenleg, így nem nagyon tudnék járni edzésre, amikor délutános vagyok. Meg aztán feljebb sokkal jobb erőnlét kellene, és nem biztos, hogy úgy hasznára lennék bármelyik együttesnek, ha egy hónapban két hetet kihagyok, mert nem tudok gyakorolni.
– Leszámolt azzal, hogy magasabb nívón kergesse a labdát és az ellenfelet?
– Ezt így nem jelenteném ki, mert ha lesz olyan munkalehetőségem, hogy csak egy műszakban dolgozom – ez a jelenlegi helyemen is folyamatban van egyébként –, nem zárkóznék el semmi elől. Nem tartom magam annyira öregnek, ugyanakkor itt, ezen a szinten is vannak kihívások.
– A Bugyinak két csapata is van, a másik a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szerepel, méghozzá nem is rosszul.
– Onnan is megkerestek még az ősszel, mint ahogy kaptam máshonnan is ajánlatokat, de nekem azt is néznem kell, milyen csapathoz kerülök, beleillek-e a társaságba, a játékrendszerbe. Nem tudom, ott volna-e a helyem…
– Ha feljebb vágyik, akkor nincs más hátra, meg kell nyerniük a bajnokságot a Bugyi ASE-val.
– A célunk az, hogy aranyérmet szerezzünk. Persze tudjuk, nem lesz könnyű dolgunk, de ahogy számolgattunk, még van rá esélyünk, ha megnyernénk minden meccset. Jó lenne kipróbálni magunkat magasabb szinten is, és persze ott sem várna ránk sétagalopp, de a középmezőnyben ellennénk.
– Erényük az összeszokottság.
– Ez így van és azért is szeretek itt játszani, mert szinte gyermekkori csapattársaimmal futballozom együtt. Szinte csak bugyisiak vagyunk, néhány „idegenlégiósunk” van, de már ők is idetartoznak, olyan régóta fociznak nálunk. Közöttünk nincs semmiféle rivalizálás, az edzéseken és a meccseken is mindent megteszünk a győzelemért.
– A gólkirályi címről már letett?
– Örülnék neki, ha az első helyen zárnék, de hát ki az, aki nem volna boldog ettől? A Monorierdő nem jött el hozzánk az ősszel, márpedig sok csapat rengeteg gólt szerzett ellene, olyan együttesek, amelyeknek a játékosai előttem állnak a góllövőlistán. A nagy különbség ennek is köszönhető. Ha nem leszek gólkirály, nem gond, bár jól esne, de az a lényeg, hogy nyerjen a csapat. Ha eggyel, akkor egy góllal, ha kiütéssel, akkor sok góllal. Az a cél, hogy minden meccsen győzzünk, és nem az, hogy én legyek a legjobb mesterlövész.
– Mit gondol, előrébb tart a listavezető Dunavarsány és a jelenlegi második helyezett SILK-Vasad, mint a Bugyi ASE?
– A ’Varsány nyert ellenünk hazai pályán, pedig gyengébb teljesítményt nyújtott, és a bírók sem velünk voltak, mivel eléggé szétszabdalták a játékunkat, így nem tudtunk futballozni. A SILK jó társulat volt, ám úgymond ,,egyéni játékosokból” állt, mi azzal tudtunk nyerni, hogy csapatként játszottunk. Sokkal képzettebb labdarúgók voltak a SILK-ben, mint nálunk, és ezt nem lealacsonyításként mondom. Az edzettségi állapotot illetően is előrébb voltak, no meg az látszott, hogy a labdarúgói játszottak magasabb osztályokban is. Az ősszel egy-két meccsen nem szereztünk pontot, amit saját magunknak köszönhetünk, mert kicsit elbíztuk magunkat, úgy voltunk vele, nekünk ez végig menni fog. Aztán kaptunk egy-két pofont, de úgy hiszem, most egyben vagyunk és tesszük tovább a dolgunkat. Csakúgy, mint az elmúlt hétvégén a Tatárszentgyörgy ellen.
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 11. lapszámában. Azóta a Bugyi ASE 3–0-ra nyert a Monorierdő II. otthonában, Bobák Norbert két gólt szerzett.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: