Foci a köbön

JÁTÉKOSSORS. Rózsa László (Dunabogdány): „A fiatalok még nincsenek felnőve a feladathoz”

rozsa_laszlo_dunabogdanyDunabogdányban ez volt az évszázad mérkőzése – legalábbis az eredmény alapján. Merthogy a Pest megyei III. osztály, Nyugati csoportjának 16. fordulójában a házigazda 6–3-ra győzött a Pilisszentlászlóval szemben.

A csapatok között Rózsa László jelentette a különbséget. A Dunabogdány rutinos, 35 esztendős labdarúgója 36 perc alatt, mégpedig a 40. és a 76. minutum között jutott egyről a háromra, avagy kijelenthető, ha nem lép pályára Rózsa László, aligha lett volna virágos jókedv múlt vasárnap délután Dunabogdányban.
– Megvan a magabiztos győzelem, ráadásul mesterhármast szerzett, úgyhogy remekül felkészült a rangadóra.
– Pedig nem jól kezdtük a meccset, mivel az elején kicsit bealudtunk, de aztán végül sikerült megfordítani a találkozót – felelte Rózsa László, a Dunabogdány labdarúgója. – Nem volt egyszerű, de összejött, hála Istennek, no és az edzésmunka is kijött.
– Hetente hányszor tréningeznek?
– Kétszer van edzés, de alapozásunk is volt nagyjából másfél hónapja.
– A felkészülés alatt többször mozogtak?
– Akkor háromszor gyakoroltunk egy héten, ki mikor ért rá. Nem mindegyiken, de heti kettőn azért ott volt az ember.
– Visszatérve az elmúlt hétvégéhez: nem ijedt meg, amikor a Pilisszentlászló vezetést szerzett?
– Nem, mert tudtuk, hogy jobban fogjuk bírni kondival, meg aztán sok jó játékos van nálunk. Nem is emlékszem arra, valaha nyertek-e ellenünk tétmérkőzésen a pilisszentlászlóiak. Felkészülési meccset ugyan nemrég játszottunk velük, akkor kikaptunk, de a csapat fele nem játszott nálunk, így zömmel fiatalokkal álltunk ki.
– Azt mondja, sok remek labdarúgójuk van, ám közöttük mindenképp ott a helye önnek is, aki már 15 találatnál jár.
– Megmondom őszintén, ezt nem tudom.
– Komolyan beszél?
– Persze. Biztos, hogy így van, de őszintén szólva azt sem tudom, az ősszel hány gólig jutottam. Megy a csapatnak, és akkor egyrészt könnyű dolgom van, másrészt nem azzal kell foglalkozni, hányszor találtam a hálóba.
– Lassan viszont foglalkozhatnak a hétvégével, hiszen vasárnap 15 órakor rangadó vár a 4. helyezett Dunabogdányra. Az ősszel 1–1-re végeztek hazai környezetben a pillanatnyilag második Törökbálinti TC II. ellen, mégpedig úgy, hogy ön szerezte csapata egyenlítő gólját.
– És 1–1-nél kihagytam még egy lehetőséget, szóval akár nyerhettünk is volna, de ez nem jött össze. Az ellenfelünk magasabb osztályból is hozott játékosokat, úgy rémlik, a mi bajnokink előtt egy nappal játszott a „megye-egyes” csapat, és le is hoztak öt vagy hat játékost a nagycsapatból. Úgyhogy még így is szép eredmény volt ez az 1–1.
– Most is elégedett lenne az iksszel?
– Mindenhová nyerni megyünk, de majd meglátjuk, hogy alakul a találkozó. A harmadik hely a titkos célunk, reméljük, sikerül is elérni, az ugyanis nem lenne rossz.
– Amennyiben így lesz, akkor jövőre irány a bajnoki cím?
– Nem tudom. Mi is korosodunk, meg aztán már nem nekünk kéne focizni, de sajnos nincs annyi fiatal, amennyire szükség volna. Az előző fordulóbeli meccsünkön is látszott, hogy öten nem játszottunk, hiszen rajtam kívül Bonifert Tibor, Spanisberger Norbert, Molnár Balázs és Nyiscsák István sem léphetett pályára, és a Budajenőn elszenvedett 5–0-s vereségből kiderült, hogy a fiatalok még nincsenek felnőve a feladathoz.
– Álmodik még a „megye-kettőről”? Hiszen ahogy tudom, csak itt futballozott, így alighanem szívesen visszatérne magasabb osztályba.
– Már 21 éve itt játszom. És igen, egy ligával feljebb komolyabb meccseink voltak. Itt is van három-négy erős csapat, de a többi nem egy „vasziszdasz”. Esztendőkön keresztül feljebb futballoztunk, ami sokkal jobb volt. Persze ettől még ugyanúgy készülünk minden meccsre, hiszen nyerni akarunk. Aztán van, amikor sikerül, és olyan is előfordul, hogy semmi sem jön össze, de hála az égnek, utóbbi ritkán fordul elő.
– Dunabogdányból fog visszavonulni?
– Nagyon valószínű, bár Visegrádon játszom az öregfiúk között is, mivel ’Bogdányban nincs csapat. Illetve dehogynem, csak nem az öregfiúknál, hanem remélhetőleg dobogón végző, a „megye-háromban”.

A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 9. lapszámában. Az elmúlt hétvégén a Dunabogdány 4–0-s vereséget szenvedett a Törökbálinti TC II. otthonában.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!