Szombat délután a női NB I alapszakaszának 13. fordulójában a 13 ponttal az 5. helyen állomásozó Femina a 8. helyezett, az ősszel éppen a mostani riválisa ellen elért 1–1-nek köszönhetően mindössze egy egységet gyűjtő Szegedi AK-t fogadta.
A percek csendesen teltek. Hangulattalan kilencven perc volt ez a napsütésben, ideális kirándulóidőben. És az akciók jöttek jobbról, balról és középről, de csak nem sikerült bepasszírozni a labdát a kapuba. Többet támadott a Femina, tulajdonképpen beszorította ellenfelét a fővárosi csapat, de a Tisza-parti együttes szervezetten állta útját a rohamoknak.
Érdemes volt megfigyelni, hogy Cserenkó Szabolcs, a szegediek ifjú mestere a technikai zóna minden centiméterét kihasználva hozta tűzbe-lázba övéit, állandóan szuggerálva tanítványait, míg Herczku István, a hazaiak trénere egykedvűen ült a kispadon három cserejátékosa társaságában. Nem vicc, elfogyott a Femina, hiszen jó ideig nem számíthat a szakmai stáb Balogh Nikolett, Kanta Krisztina és Zólyomi Rebeka szolgálataira, márpedig mindannyian a rákospalotaiak erősségei, alapemberei.
A 20. percben aztán megtört a jég, a mozgékony Bernhardt Barbara, a korábbi NB II-es gólkirálynő megszerezte a vezetést az övéinek, de a néhánytucat érdeklőből álló publikum továbbra is csendben szemlélte az eseményeket. A meccs egyébként nem volt lüktető, sok volt az üresjárat.
A legnagyobb ováció Lukács Ágnesnek járt. A hazaiak csupa szív játékosa nem táncoltatta a fülén a labdát és nem indított sarokkal, csakhogy a Femina labdarúgója afféle vészkapusként vállalt szerepet ezen a tavaszi délutánon. Hogy mezőnyjátékos áll a kapuban, azt abból is lehetett tudni, hogy a labdarúgó a világ minden kincséért sem lépte volna át a saját öt és felesét.
A szünetben az 1999-es (!) születésű Boda Dzsenifert – aki második élvonalbeli mérkőzésén jutott túl – a télen Monorról érkező Burján Nóra váltotta. A Széchenyi téren mindketten először léptek pályára díjmérkőzésen, és a középpályás nem is futballozott rosszul, ami ahhoz képest megsüvegelendő produkció, hogy több hónapja nem játszott, nemhogy NB I-es bajnokin kapjon lehetőséget. Sem a fejese, sem a bal felsőbe kívánkozó lökete nem talált utat a hálóba, de ez nem kedvetlenítette el a házigazdát, amely megpróbálta bedarálni harcosan futballozó ellenfelét.
Ha pontozásos sportág lenne a labdarúgás, a fővárosban maradt volna a három pont, de nem így történt. Mondta is Horváth Hanna, a Femina egyik legjobbja a lefújás után, hogy „Az első félidőben futball volt és azt mi játszottuk, míg a másodikban már egyik részről sem volt futball, hiszen tördelve volt a játék. Be kell rúgni a helyzeteket, és akkor nem ez a végeredmény.” Igaza van még akkor is, ha tény és való, jó néhány esetben tévedett a mezőnybeli faultoknál a játékvezető a Femina kárára, ám Király Szilveszter a legnagyobbat akkor hibázta, amikor egy, a szegedi kapus által megfogott hazaadást követően nem ítélt közvetett szabadrúgást a hazaiak javára.
Intő jel volt, hogy a Szeged egy ízben egy az egyben mehetett a kapussal szemben, ám mert az ordító helyzet kimaradt, joggal hihették a budapestiek, hogy a három pont nincs veszélyben. A 92. minutumban aztán ütött az óra: Szil Tünde révén egyenlített a SZAK, a múlt ködébe vésve a találkozó elejét, ugyanis a csend ekkor szűnt meg létezni.
Női NB I, alapszakasz, 13. forduló
FEMINA–SZEGEDI AK 1–1 (1–0)
Széchenyi tér, Budai II László Stadion, 60 néző. Vezette: Király Szilveszter (Kovács Brankó, Somogyi Sára)
1. FC FEMINA ’93 SE: Lukács Ágnes – Boda Dzsenifer (Burján Nóra, a szünetben), Gyöngyösi Réka, Szeitl Szilvia, Beke Adrienn – Lengyel Anita, Hegyi Szilvia (Jakus Mercedes, 77. p.), Görög Zsófia, Horváth Hanna, Török Kitti – Bernhardt Barbara (Gólik Fruzsina, 58. p.). Edző: Herczku István.
SZEGEDI AK-BOSZORKÁNYOK: Földesi Lilien – Harcel Boglárka, Kardos Bernadett, Mesterházi Csilla, Nagy Dzsenifer (Sanja Tumbas Loketic, a szünetben) – Szalai Ágnes, Lévai Nikolett, Szil Tünde, Dudás Diána (Végh Emese, 85. p.) – Papp Dorina (Guth Renáta, 63. p.), Dijana Barta. Edző: Cserenkó Szabolcs.
Gólszerző: BERNHARDT BARBARA (1–0) a 20., SZIL TÜNDE (1–1) a 92. percben
Sárga lap: Lengyel Anita a 43., Mesterházi Csilla a 70., Horváth Hanna a 75., Dudás Diána a 83. percben
Jó: Beke Adrienn, Lengyel Anita, Horváth Hanna, ill. Kardos Bernadett, Lévai Nikolett, Szil Tünde
————————————————————————————————————————————
INTERJÚ. HERCZKU ISTVÁN, a Femina edzője: „A csapat érett lenne a felsőházra”
————————————————————————————————————————————
– Ha így folytatják, a maradék haja is kihullhat…
– Ezt a bírói nyomást nehéz elviselni – mondta Herczku István, a Femina edzője. – Igaz, rengeteg helyzetünk volt, amiket kihagytunk, de az 1–0 mindig furcsa eredmény, mert bármi lehet. Voltak hiányzóink, ez is tény, ahogy az is, nyernünk kellett volna. Ám az hogy állandóan szabadrúgásokat rúgatnak az ellenféllel, ez minden csapatnál hibaforrás lenne, előbb-utóbb csak belebotlana valaki a labdába. Itt folyamatosan erről volt szó, hiszen csak akkor jutott át a Szeged a térfelünkre, ha szabadrúgást végzett el. Aztán ott volt a hazaadás, amit nem fújtak le, sőt, engem fegyelmezett a játékvezető, mert mertem szólni. A véleményes eseteknél nálunk minden megmozdulásunkra adta a lapot, holott a Szeged volt szabálytalanabb. A csapat mindent megtett, jól játszottunk.
– Gólt viszont nem szerezhet a játékvezető.
– Ha így is van, de ha nyomást gyakorol olyan csapatra, amelyik egy-nullára vezet, azzal a másikat lelkileg felhozza, mert kiszabadítja a nyomás alól. A Szeged rúgta a gólt, de a lelki többletet megkapta, ezáltal az ellenfél csapata élvezte a támogatást.
– Hogyan tovább, Femina?
– Megpróbáltuk, de így alakult a külső körülmények miatt. A csapat érett lenne a felsőházra, ám ez van. Innentől kezdve meg kell nyerni minden mérkőzést az alsóházban, a cél az ötödik hely, miután ennél jobb helyezést nem érhetünk el.
————————————————————————————————————————————
INTERJÚ. CSERENKÓ SZABOLCS, a Szegedi AK edzője: „Ha egy csapat dolgozik keményen, annak megvan az eredménye”
————————————————————————————————————————————
– Temető nincs a környéken, mégis igaz: a sírból csak kikapartak egy pontot.
– Éppen azt beszéltük a lányokkal, hogy tavaly a Femina volt ilyen szerencsés csapat, amelyik az utolsó percekben tudott egyenlíteni vagy győzni, akár ellenünk, akár más csapattal szemben – felelte Cserenkó Szabolcs, a Szegedi AK edzője. – Azt gondolom, ha egy csapat dolgozik keményen, küzd-hajt, nemcsak a meccsen, de az edzéseken is, annak mindenféleképpen megvan az eredménye. Lehet így is meg úgy is nézni, ám én úgy érzem, a helyzetek alapján nagyjából reális az iksz. Ne feledje, nekünk volt százszázalékos helyzetünk, míg az ellenfélnek nem. Ettől függetlenül nem vagyok elégedetlen az egy ponttal sem.
– Ez a szezon nem úgy alakult, ahogy azt előzetesen eltervezték.
– Jól látja. Mi a klubon belül tudjuk, mi vezetett idáig. Nem titok, a nyáron a lányok lezserebbül kezelték a sportágat, ami engem bosszantott és bántott, de létszámhiánnyal küzdöttünk és nem tudtam lépni pozitív irányba. Igazoltunk öt játékost, közülük négy játszott is az elmúlt két mérkőzésen, míg az ötödik papírjai folyamatban vannak. Ha mindenkire számíthatok, az ilyen mérkőzéseket meg tudjuk nyerni, ebben biztos vagyok.
– Mi a cél most, egy fordulóval az alapszakasz vége előtt?
– A vezetőség által előírt cél az, hogy ne essünk ki. Nekem picikét más elképzeléseim vannak, ugyanis szeretném, hogy nyugodtabb legyen a nyár. A hetedik helyen végzőnek osztályozót kell játszania, mi tavaly ezt átéltük, és bár hála Istennek pozitívan jöttünk ki a történetből, de emiatt a lányoknak rövid volt a nyár. Ez volt az oka, hogy nem úgy sikerült az első félévben semmi, ahogy terveztük. Ha számunkra is május végén vége lenne a bajnokságnak, az mindenkinek jó lenne, ahogy nekem is, bár itt a lányokon van a hangsúly. Volna hat hét pihenő, elmehetnének lazulni, kikapcsolódni, ami tavaly nem adatott meg, márpedig ok-okozati összegfüggés biztosan van a kettő között.
– Ha minden klappolna, hol volna a Szegedi AK helye?
– Úgy gondolom, a hatodik helyen. Nyilván sokak szerint hazabeszélek, de azt hiszem, mi, a Femina és az Újpest lesz az, aki harcol a helyezésekért. Egy biztos: lehet, hogy van nálunk jobb csapat, de a pályán a belünket is kihajtjuk, és ennek meg is lesz az eredménye.
————————————————————————————————————————————
INTERJÚ. SZEITL SZILVIA, a Femina csapatkapitánya: „Ideküldik a játékvezetőket és ők érzik magukat a legnagyobb királynak”
————————————————————————————————————————————
– Csalódott?
– Nagyon – vágta rá Szeitl Szilvia, a Femina csapatkapitánya. – Győzelemmel kellett volna lejönnünk a pályáról, ezzel így matematikailag is elveszett a felsőházi rájátszásba való kerülés lehetősége. (A Femina szombaton 13 órakor, míg a végül a Viktória elleni 1–0-s győzelmének köszönhetően felsőházba jutó Dorogi Diófa 14 órakor játszotta le aktuális bajnokiját – a szerző)
– Csak saját magukat okolhatják.
– Igen, rúgnunk kellett volna a második félidőben több gólt, ebben igaza van, ezért mi vagyunk a hibásak, de nem tudok amellett elmenni, hogy a játékvezetés ilyen volt. Olyan szabálytalanságokat fújt le, ami nem volt az.
– Tendenciaként éli meg vagy csupán most tapasztalta?
– Nem, ez már tendencia. Lemegyünk vidékre, ellenünk fújnak, itthon játszunk, ellenünk fújnak. De nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy alapvetően rossz ítéleteket hoznak. Ezen a meccsen sokkal többet tévedtek ellenünk, és ez elkeserítő. Persze, lehet, nekünk is úgy kéne hozzáállni, hogy nem foglalkozunk vele, de nem tudsz nem így tenni, ha folyamatosan igazságtalanság ér. Egyet elnézel, kettőt elnézel, de amikor a tizenötödik olyan eset fordul elő, ami szerinted nem az, akkor nem tudsz mit csinálni. Egyébként megvan erre is a megoldás.
– Éspedig?
– Ellenőrizzék őket. Ha egy munkahelyen a főnök ellenőrzi a dolgozókat, legyen meg itt is ugyanez! Ideküldik a játékvezetőket és ők érzik magukat a legnagyobb királynak, mert azt csinálnak, amit akarnak, hiszen nincs semmi visszatartó erő. Aláírom, a másodperc tört része alatt ítélkezni nem egyszerű, de akkor is!
– A csapatnak nehéz lesz innen felpörögni.
– A felsőház lehetősége elment, ezzel már nem is kell foglalkozni, az alsóházat meg kell nyerni, ez lehet a cél, és jövőre olyan csapatot építeni, amivel harcban lehetünk a felsőházért. Ha az Újpest ellen kétszer nem döntetlent játszunk, hanem nyerünk, akkor nem kell izgulni a végén és négy ponttal többünk lenne.
– Nem unja még? Ahogy tavaly, úgy az idén is a mezőny második feléhez tartozik a Femina.
– De, nagyon unom, és azon vagyok, hogy jövőre a csapatot a felsőházba vezessem. És ezt külön kihívásnak érzem. Csupán a példa kedvéért mondom: eligazolhatok én az MTK-ba vagy a Fradiba, hiszen ez a két együttes jóval előttünk jár, de itt a legjobb csatárokkal találkozom a pályán, ezáltal tudok fejlődni. Minden egyes mérkőzésen koncentrálnom kell, irányítanom, és ha bekerülök egy topcsapatba, ott gyakorlatilag előttem mindent megcsinálnak, míg itt állandó presszing alatt vagyok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: