A sors és az a bizonyos furcsa fintor: a Komárom-Esztergom megyei I. osztályú bajnokság tavaszi idénye szombaton 14.30-kor Komáromban kezdődik. A nyitótalálkozót a második helyezett házigazda Komárom VSE a tizenharmadik pozíciót elfoglaló Ete ellen vívja. A vendéglátót 2014 őszén az a tréner irányította, aki 2015 tavaszán az Etét, avagy az élvonalat és az NB II-t is megjáró, rutinos szakember, Hagymási Zoltán.
– Várja már a hétvégét?
– A bajnoki rajtot várom – felelte Hagymási Zoltán, a Komárom VSE korábbi, az Etei SE jelenlegi mestere. – Szerintem ezzel így van mindenki. Az, hogy pont a volt csapatomhoz látogatunk, egy érdekes szituáció. Páran mondták már nekem, hogy presztízsmérkőzés lesz. Nekem ősszel sem volt az Ete–Komárom presztízscsata, ez sem lesz az. Hallom, hogy vannak néhányan, akik már várják és ellenem szurkolnak. Vannak köztük vezetők is, pedig inkább annak kellene szurkolni, hogy jobb legyen a focink és minél több jó meccset lássanak. Az Etével is arra törekszünk, hogy megnehezítsük az ellenfeleink dolgát, és jó összecsapásokat lássanak a nézők. A hétvégén nem mi vagyunk az esélyesek, a volt csapatomból sokan már nem játszanak majd. Akik viszont játszani fognak, nálam nem voltak stabil kezdők. Ők biztos, hogy nagyobb elánnal küzdenek majd, de veszítenivalónk nem nekünk van. A mi céljaink jelen pillanatban mások, mint a Komáromé.
– Új év, új remények, szokás mondani – és ez önre hatványozottan igaz.
– Most megint egy olyan feladatot kaptam, amit már több alkalommal. Bent kell tartani egy csapatot. Ez idáig is sikerült. Reményeim szerint most is sikerülni fog. Mint mindenből ebből is lehet tanulni.
– Utólag nehéz feldolgozni, hogy amit elkezdett, azt nem fejezhette be?
– Hamar túlteszem magam a dolgokon, nem stresszelek mások butasága miatt. Komáromba azért mentem, mert jó csapat volt és még jobbat szerettem volna összehozni, ami szerintem jó úton is haladt. A télen sok mozgás volt náluk, de ezt ők idézték elő. A távozók közül sokukkal beszélgetek a mai napig is. A polgármester úrral is többször beszéltem már azóta és persze, hogy a foci is szóba kerül ilyenkor. Nem haragszom egy játékosra sem, de egy személyt azért elraktároztam a hosszú távú memóriámba. Figyelni fogom természetesen az eredményeiket, és ha valaki szeretne elérni, ezt bátran megteheti.
– Mit gondol, eldőlt a bajnoki cím sorsa?
– Van még tizenöt mérkőzés. Bármi megtörténhet. Ha elmondanám most a véleményemet volt csapatommal kapcsolatban, legyen az bármi, az valakinek vagy valakiknek nem tetszene. Azért, mert valamerre húz a szívük. Én viszont tárgyilagosan tudom nézni a szituációt, ezért azt mondom, hogy jelen állás szerint a Komárom messzebb került a bajnoki címtől.
– Hogy alakult új csapata felkészülése?
– Aránylag jól. Sajnos az időjárás közbeszólt egy kicsit. Ennek ellenére a srácok jól dolgoztak, nagyon elszántak voltak. A legnagyobb feladatom az, hogy elhitessem velük megint, hogy ezen a szinten nem rossz focisták. Bízniuk kell magukban és a társaikban, én is maximálisan megbízom bennük. Egyszer már megcsináltuk és a következő évben a dobogón végeztünk. Az alázat bennük van, a képességek meg mindenkinél másak. Még kell egy kicsit melóznunk, de nem fogunk kiesni, ez biztos. A csapatból elment a rutinos kapusunk, illetve a móri brigád, ez négy főt tesz ki. Nem könnyű most sem Etére igazolni játékosokat, ám ennek is több oka van. Ennek ellenére azért sikerült. Két futballistát igazoltunk Kisbérről, Szijj Attilát és Ravasz Györgyöt. Egy régi játékosunk újra edzésbe állt, mégpedig Bazsika Norbert. Komáromból is igazoltunk két játékost, Ősz Bencét és Hagymási Dánielt. Nem vagyunk sokan, de elszántak igen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: