Azt is írhatnánk, hogy megcsömörlött az egésztől, de ez nem volna igaz, ugyanis Balga Bálint imádja a labdarúgást. Mindig is szenvedéllyel közelített a sportághoz és ez a mai napig sem változott. Csak az élete fordult fel, méghozzá fenekestül. A korábban az NB III-ban szereplő Balassagyarmat egykori remek mentalitású, kiváló labdarúgóját Németországban értük utol.
A Bayern Münchenről, a Schalkéról, netán a Bayer Leverkusenről lehet ábrándozni – de nem az 1. FC Zandtról. Ne lepődjenek meg, ha nem hallottak az együttesről, Balga Bálint sem tudta, eszik-e vagy isszák a társulatot, aztán ez a klub lett az álom egyik megtestesítője, merthogy a honi viszonyokból elege lett.
– Egyszer csak jött a felismerés és itt hagyott csapot-papot?
– Akár így is lehet mondani – felelte Balga Bálint. – Egy jó barátom már Németországban focizik két éve, ő mondta, hogy mit ülök otthon?! Sosem lesz jobb semmi. Aztán a nyáron hazajött szabadságra, megbeszéltük, hogy akkor jöjjek vissza vele Németországba és majd lesz, ami lesz, veszítenivalóm nem lehet. Így is történt.
– Mióta él Németországban?
– Július elsején ültem be az autóba és indultam el. Azóta mondhatni, itt élek. Kisebb-rövidebb időre persze azért hazamegyek a szeretteimhez és a családomhoz. Jelenleg még Blaibachban vagyok, de pár héten belül költözök át Zandtba, ahol dolgozom és focizom. Ez a település egy nagyobb falunak mondható. Egyébként a legközelebbi nagyváros Regensburg, körülbelül 40 perc autóval.
– Tulajdonképpen mivel foglalkozik odakinn?
– A foci miatt indultam el, de sikerült munkát is találnom. Pár edzés után a klubelnök szólt, hogy nem érdekelne-e munka, mert neki van egy kisebb vállalkozása, és szüksége lenne még egy emberre. Mondtam, hogy érdekelne, aztán egyből jött a válasz, hogy akkor fel vagyok véve. Ennyire más itt a mentalitás, mint otthon… Ablak, ajtó és bútorgyártással és beépítéssel foglalkozó kis családi vállalkozásnál dolgozom.
– A hatodik vonalban futballozik, de privátban azt mondta, teljesen más ezen a szinten is a miliő, mint Magyarországon.
– Ez a hatodosztály, de úgy tudom, itt tizenkettő van összesen a Bundesliga 1-től indulva. A pályákat szinte össze sem lehet hasonlítani az otthoniakkal, annyira jó minőségűek. A játék irama pörgős, bár nem olyan taktikus. Sokat passzolós, sokat futó csapatok vannak, mondhatni, az erőnlét dominál.
– Durván fogalmazva egy falusi egylet tagja lett a meló mellett. Elképzelni nem tudom, mi jellemzi az egyesületet, de aligha fű nélküli pályán gyakorolnak és nem összetákolt falelátón toporognak a szurkolók.
– A klubról csak annyit, hogy az előző szezonban az osztályozót elbukta, így sajnos nem kerültünk fel a Landesligába. Jelenleg a negyedik pozícióban állunk, de most egy kisebb vérfrissítésen esik át a csapat, valószínűleg pár pozíciót vissza fogunk csúszni, de a vezetőség már a jövő évre koncentrál. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nyáron a Balatonhoz megyünk edzőtáborba. A költségvetés éves szinten körülbelül eléri a kilencvenezer eurós összeget, utazással, fizetésekkel, mindennel együtt. A hazai mérkőzések után rendre étteremben vacsorázik közösen a csapat és minden pénteki edzés után van egy kis összetartás és megbeszélés a helyi fogadóban. Az együttesnek van saját kisbusza, azzal utazunk az idegenbeli mérkőzésekre. Minden edzés reflektorfényben van, külön edzőpályán. Van saját sportcsarnokunk, de továbbmegyek: szinte majdnem minden csapatnál van szurkolóknak szóló kiadvány a mérkőzésekre, benne statisztikákkal, interjúkkal, az ellenfél ismertetésével. Az egyesületnek van második gárdája is az utolsó előtti ligában, amely az első helyen áll. Ott több magyar is játszik, mivel sajnos munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudnak járni hozzánk edzésre, ennek ellenére ritkán szerepelnek az első csapatban is.
– Gyerekeknek is tart foglalkozásokat, ami nagyon pozitív és jelzi, hogy elismerik odakinn.
– Igen, tartok edzéseket is, az F-Jugend korcsoportnak. Ez a 7-8 éves korosztályt jelöli. Az intézőnk mondta, hogy menjek neki segíteni edzést tartani, így majd gyorsabban megtanulom a nyelvet. Szeptemberben megpróbáltam. Azóta ott ragadtam és annyira fordult az arány, hogy már én tartom az edzést, és ha esetleg nem tudom elmondani, mit akarok, akkor az intézőnk segít lefordítani a gyerekeknek.
– Hosszú távra tervez?
– Igazából nem nagyon terveztem, hogy itt leszek, de ha már így alakult, pár évet mindenképpen szeretnék maradni, megalapozni a jövőmet. Itt annyira más az egész élet, hogy akár még tovább is. De ember tervez, Isten végez!
– Balassagyarmatról ismerjük egymást, évekig futballozott megbízhatóan a Nógrád megyei együttesben. Tartja a régiekkel a kapcsolatot, egyáltalán követi a klub körüli eseményeket?
– Egy emberrel tartom napi szinten, Opitz Vilivel, hiszen itt lakik két szobával mellettem. És neki köszönhetem, hogy most itt vagyok. A Nagy Tibi irányította csapattal semennyire, sajnos. Azt a jó kis brigádot szétfújta a szél. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy abból a csapatból körülbelül hét-nyolc ember játszik külföldön. Egyébként a többiekkel néha-néha beszélünk neten, de napi szinten nem. Amikor viszont otthon vagyunk, akkor szervezünk egy-két kisebb összejövetelt az „öreg” játékosokkal. Beszélgetünk egy jót és megiszunk valamit. Néha szétnézek az interneten, hogyan áll a megyei és egyáltalán a magyar labdarúgás, de ha őszinte akarok lenni, már nem nagyon érdekel a hazai miliő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: