Arany, csapat

A jövő bajnokcsapatáról lesz szó az alábbiakban. Nem a név és az osztály a lényeges, hanem a hozzáállás.
A történet a következő: az edző – nevezzük éppenséggel nagybetűs Trénernek – érezte, hogy az együtteséből sokat kivett az ősz, így néhány pihenőnappal megtoldotta az övéi téli feltöltődését. A tanítványok – nevezzük őket nagybetűs Labdarúgóknak – azonban úgy érezték két héttel a felkészülés kezdete előtt, hogy elég a „lébecolásból”, munkára fel! Nem öten, nyolcan vagy tizenketten, hanem az egész csapat – a továbbiakban nagybetűs Csapat – döntött így. Hogy a Tréner rájött-e a „turpisságra”, az nem világos, az viszont igen, hogy a tehetség jó, ha van, de alázat nélkül semmit sem ér.