Meccsenként kétszer volt eredményes – legalábbis ami az átlagot illeti. És ez a teljesítmény még akkor is dicséretre méltó, ha valaki hétvégenként pecázás vagy gereblyézés helyett a Pest megyei III. osztály, Déli csoportjában viszi véghez a fenti bravúrt. Igen, bravúrt, ugyanis a Dunavarsány 23 éves támadója, Somogyi Sándor a 12. fordulót követően még „csak” 16 találatnál tartott.
Aztán a Szigetbecse ellen ötször, a Tatárszentgyörgy kapujába kétszer talált be, míg a Monorierdő II.-vel szemben hét alkalommal ünnepelhetett, aminek köszönhetően harminc góljával a legjobb lett a mesterlövészek őszi versenyében.
– Az őszi gólkirályi cím vagy a második helyezés a fontosabb?
– A csapat az első – felelte Somogyi Sándor, a Dunavarsány labdarúgója, aki az ősz utolsó három játéknapján szerzett 14 találatával szinte megduplázta góljai számát.
– Nem sok híja van, hogy a tabellára is igaz legyen, amit mondott. De a dobogóhoz is kellettek a góljai. Melyiket választaná a harminc közül?
– Huh, nem nagyon emlékszem már mindegyikre.
– Az viszont csak dereng, hogy a végén a Monorierdő II. elleni hazai 13–0 alkalmával hetet is szerzett.
– Az utolsó három mérkőzés már arra ment ki, hogy az ősszel a góllövőlistára kerüljek.
– Túlteljesítették a tervet minden szinten?
– A cél az volt, hogy az ősz végére egy pontra megközelítsük az első helyezettet, ami sikerült.
– Lehetett volna szebb is a vége?
– Így van, ám ezt a táborfalvai meccsen szúrtuk el. Illetve nem is csupán mi, hiszen a bíró működése szerepet játszott abban, hogy akkor nem nyertünk. Tartom, ha a mai napig játszunk, akkor sem szerzünk gólt, de ebbe a játékvezető is besegített.
– Második a csapat a második legtöbb gólt szerezve. A számok mentén haladva lesz másodosztályú együttese Dunavarsánynak?
– Nagyon bízunk ebben, mivel nagyon szeretnénk, hogy oda kerüljünk jövőre. Ennek érdekében a télen erősítünk is.
– Meg sem állnának az aranyig?
– Ez így van, immár ez a célunk.
– Van kitől és mit ellesni, hiszen az edzőjük jelenleg is aktív labdarúgó. Milyen Patkó „Pepe” Györggyel együttdolgozni, aki korban is közel áll önökhöz?
– Nem tudok ehhez mit hozzáfűzni, ugyanis nagyon régóta ismerem őt. Jó érzés, hogy ő a tréner, megcsináljuk, amit kér, innentől kezdve pedig már csak a csapaton múlik minden.
– Még véletlenül sem „fűzik”, hogy igazoljon át Taksonyból?
– Dehogyis, hiszen a karrierjét nem szeretnénk lerontani azzal, hogy 29 évesen járási csapathoz igazoljon. A Taksony nagyon jól szerepel az első osztályban és Patkó György a gólkirályi címhez is nagyon közel van.
– Állítása szerint a korábbi Pénzügyőr-labdarúgónak nem itt van a helye. És önnek?
– Nem.
– Akkor hogyhogy itt és nem máshol?
– Két osztállyal feljebb is megállnám a helyem, úgyhogy bármi megtörténhet.
– Akár az is, hogy a télen távozik?
– Most semmiféleképpen, mivel szeretnék úgy elbúcsúzni, ha esetleg a nyáron eligazolok, akkor azt egy bajnokcsapattól, gólkirályi címmel tegyem meg.
——————————————————————————————————————————————
A fenti interjú megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 69. lapszámában.
——————————————————————————————————————————————
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: