Ekkor még nem tudhatta a közvélemény, mi történik néhány órával később. Ezen a kedden, a Hotel Héliában sorra kerülő Mészöly Kálmán életregényének sajtóbemutatója után vált hivatalossá, hogy Dárdai Pál marad a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
Ki hinné? 1998 óta nem edzősködik. Aztán az ősz nem csupán a lehulló faleveleket kavarta fel, hanem Nyilasi Tibor életét is, aki ugyanolyan hirtelen került a Dárdai Pál vezette válogatott stábjába, mint…
– Meglepődött?
– Persze – vágta rá kapásból Nyilasi Tibor. – Tegnap az MLSZ-ben együtt voltunk Kálmánnal, aki ott kért fel arra, legyek jelen ezen az eseményen és tegyem tiszteletemet az asztalnál. Ahogy mondtam, kicsit tényleg kakukktojásnak éreztem magam, hiszen a pályatársai, a Vasas-család tagjai voltak itt, ettől függetlenül én lehettem a kiváltságos. Fantasztikus érzés volt Szepesi Gyuri bácsival, Mészöly Kálmánnal és Hegyi Ivánnal egy asztalnál ülni.
– Azóta is a kezében tartja a kötetet, pedig nagyjából negyedórával vagyunk a sajtóbemutató után. Netán olvasta már?
– Még nem, de alig várom, hiszen Mészöly Kálmán minden mondatát imádom. Az egyénisége, a pozitív gondolkodása, a dinamizmusa mindig nagy hatással van rám.
– Akkor ismét előkerült, megjelent a múlt egy szelete?
– Egy film lepergett előttem, hiszen gyerekként nem lehetett Mészöly Kálmánt nem példaképnek állítani. 1966-ban még nem nagyon volt az országban televízió, de ahogy magamban visszapillantok, innen indul a film, amiben benne van az a csodálat, miszerint Puskás Öcsi bácsiék után a Mészöly Kálmán nevével fémjelzett válogatott volt a második aranycsapat. Később pedig a játékosa lehettem, de a film pereg tovább napjainkig, amikor az MLSZ-ben és itt, ezen a sajtótájékoztatón is együtt vagyunk, ami számomra csodálatos dolog.
– Hogyan tovább, Nyilasi Tibor?
– Semmit nem tudok. November 20-án a rövid megbízatásom lejárt, azóta gyakorlatilag visszatért minden a régi kerékvágásba. Fogalmam sincs, mi lesz a jövőt illetően, de ami az én feladatom, azt csinálom tovább.
– Előzetesen ilyennek tervezte a „kiruccanást”, a visszakerülést a pálya szélére?
– Jól esett, hiszen új és kihívás volt, amibe beleugrottunk Dárdai Pali vezetésével, hiszen vissza kellett hozni a reményeket, ami az Eb-továbbjutást illeti. Bárki bármit mond, engem a kihívások mindig izgattak, és most lehetőségem volt ebben a stábban dolgozni, ami nagyon jó volt, de nemcsak a románok elleni találkozó, hanem a következő mérkőzések is nagy hatással voltak rám. Kicsit visszajött az, ami Mészöly Kálmán kapitányi időszakát jellemezte, a csapatot egységessé kellett formálni, megalkotni azt a kohéziós erőt, amivel ha kell, a fiúk a Gellérthegyet is eltolják. Némi párhuzamot is vonhatok a Dalnoki Jenő-féle Ferencvárossal is, nekem ezt az időszakot idézte vissza ez a feladat, és örülök, hogy ezt felfedezhettem Dárdai Pál együttesében is.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő év elején ismét változik a szerepkör?
– Mármint az enyém?
– Persze!
– Szerintem nem az a lényeges, hogy az én szerepköröm változik-e vagy sem. A meglévő lehetőséget kell a magyar válogatottnak kihasználnia. Itt a sansz, március végén a görögök ellen, hazai pályán teljesen mindegy, hogy milyen módon – persze nem mindegy, kivel, így ha lehet, Dárdai Pállal, de – a lehetőséget meg kell ragadni, mert legjobbjaink több mint három évtizede nem volt kinn Európa-bajnokságon.
– Ahhoz mit szól, hogy Dárdai Pál szerepvállalása olyannyira megmozgatta az embereket, hogy a legismertebb közösségi oldalon és különböző fórumokon kampányolni kezdtek a maradása mellett?
– Nyilván a magyar szurkolók ki vannak éhezve a kis sikerre, hiszen a drukkerek is már nagyon várták, hogy valami olyan történjen, ami után nemcsak az egész ország, de adott esetben Erdélyben is ünnepelhessenek a magyarok. A játékosok felfogták, mi a tét, de ehhez tényleg Dárdai Pali kellett, akinek olyan kisugárzása van, ami friss szelet hozott a magyar futballba, úgyhogy nem ért váratlanul a szurkolók reakciója.
– A jelenlegi, Thomas Doll-vezette, irigylésre méltó körülmények közepette készülő Ferencvárosról mi a véleménye?
– A Fradi rendben van, ám a szurkolók és a vezetőség közötti meg nem értés számomra kissé érthetetlen, de azt gondolom, szakmailag jó a csapat, a tabellán ott van a harmadik hely közelében, így szép tavasz előtt áll. Ám ahogy a közönségnek, úgy a társulatnak is meg kell szoknia az új környezetet. Meggyőződésem, hogy a Ferencváros olyan időszak előtt áll, amikor egyre többen fognak a meccseire menni és a stadionba végre visszatér az igazi, régóta várt Fradi-hangulat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: