Szombaton, 13 órakor ideális futballidőben fogadta az NB III, Nyugati csoport 14. fordulójában a III. Kerületi TVE a Tatabányát. A Foci a köbön a Hévízi úton járt.
Immár nem lehetett kifogás, de a futballisták nem is kerestek. Lévén összejött két jó csapat, no meg két, remek hangulatot teremtő szurkolótábor. Az egyik oldalon zengett-zúgott a „Hajrá, Kerület! Hajrá, Kerület!”, míg a másikon a „Tatabánya! Tatabánya!”-rigmus. Már ezért megérte a latyakban edzeni, telente futócipőben trappolni, büntetésből megannyi fekvőtámaszt lenyomni. A pályán lévők ünnepként élhették meg ezt a napot, márpedig volt miért, kiért hajtani. A házigazda az előző játéknapon tulajdonképpen vereséggel felérő döntetlent ért el Tökölön, így az esély adott volt, lehetett javítani a 0–0 után. Ilyen szándékkal érkezett a korábbi törökbálinti kedvenc, a játékosként és edzőként is remeklő Miskei Attila csapata, amely telis-tele tehetséges fiatalokkal, kiegészülve néhány, az élvonalat is megjárt rutinosabb labdarúgóval – Dombai András, Folmer Krisztián, Márkus Tibor, Móri Tamás, Simkó Krisztián, Tóth Zoltán – igyekezett feledtetni a mosonmagyaróvári kudarcot.
És a Tatabánya alaposan bekezdett. Vándorolt a labda lábról lábra, ám nem csupán tilitolival teltek a percek, mert a Bányász nagyon megnyomta az elejét. Alighanem jól kalkulált a vendégtréner, hiszen úgy volt vele, ha az elején megtörik az óbudaiak ellenállását, utána kényük-kedvük szerint kontrázhatnak. Csakhogy a tervet olykor felülírja a valóság.
Hiába jutott ziccerig az egykori NB II-es gólkirály Márkus Tibor révén a Komárom-Esztergom megyei egylet, Kondor Tamás bravúrral mentette a csatár próbálkozását.
Erőszakosabbnak, célratörőbbnek tűnt a Tatabánya, csakhogy mindez nem párosult eredménnyel. Az első félóra után aztán három a kettőben mehetett az óbudai kontra, csakhogy Scheiber Bence elkapkodta a lehetőséget, pedig ha végigviszi az ellentámadást a Kerület, akkor… De nincs akkor. Már csak azért sincs, mert a 41. minutumban ismét Kondor Tamás mentett bravúrral egy szabadrúgást követően.
Érthető, hogy a szünetben váltott a vendégtréner, aki pályára küldte a veszélyes Folmer Krisztiánt, valamint Sebők Istvánt. Ezzel kockázatot is vállalt Miskei Attila, ám annak az óbudai publikum a megmondhatója, hány társulat látogatott azzal a céllal az egyre szebb Hévízi úti pályára, hogy futballozni akart. Az egykori Bányász akart, ahogy győzni is, csakhogy… A szünet után nem sokkal jött egy hiba a tizenhatoson belül, és a jogosan megítélt büntetőt Kovács Tibor gólra váltotta (1–0).
A játék jobbára a hazai térfélen zajlott, csak másodpercekig vándorolt óbudai lábakon a labda, ám a budapesti kék-fehérek is hibáztak egy jókorát, igaz, Pálfalvi Csaba nem nagyon tehetett mást, mint szabálytalan eszközökkel megállította a gólhelyzetben kitörő Folmer Krisztiánt.
A kiállításon túl ami rá két percre jött, azt valahogy szívesebben kitörölnék az emlékezetükből a vendéglátók: a szabadrúgást a kiváló rúgótechnikájú, nagy lövőerővel megáldott Kiprich Dániel végezte el, aki a kapu jobb oldalába lőtt (1–1).
Nem érdemtelenül egyenlített a Tatabánya, amely képtelen volt megragadni a lélektani előnyt, hiszen hiába jöttek a csereként beküldött Sebők István révén a hatalmas bedobások, hiába jöttek a szögletek, az irányzékkal mindig gond volt, vagy ha nem, akkor Kondor Tamás védett ihletett formában.
Előfordult olyan szituáció az utolsó félórában, hogy a Kerület tizenhatosán belül a jobbnál is jobb lövőhelyzetet kerestek a vendégek, így naná, hogy nem lett az egészből semmi. Illetve dehogynem: a 90. percben a csereként alig félórát a pályán töltő óbudai kedvenc, Horváth Levente lőtt a tizenhatoson belülre érve szép gólt Dombai András hálójába, aminek köszönhetően 2–1-re nyert a „Budapest-bajnokság I. osztályának bajnoka” az „NB II-es” gárda ellen. Ja, hogy ez már más kávéház? Higgyék el, ezzel már Óbudán és Tatabányán is tisztában vannak.
„A hit mellett még az segített, hogy most igazán csapatként küzdöttünk, tíz emberrel is megmutattuk egy remek Tatabánya ellen, hogy jó együttes a miénk – mondta néhány perccel a mérkőzés után Kondor Tamás, a III. Kerületi TVE kapusa, a mezőny legjobbja. – Bár volt egy kis megingás, de ez a győzelem nagyon jót fog tenni a társaságnak és végre talán megindulunk azon az úton, amit az edzőnk és mi is elterveztünk. Amit elvesztettünk pontokat – gondolok itt az előző fordulóban lejátszott és 0–0-ra végződő tököli meccsre –, most visszajött. Nyilván nem tudjuk, mi történik akkor, ha győztes meccs után vagyunk, és úgy játszunk a Tatabányával, de mindettől függetlenül azt mondom, megérdemelt sikert arattunk. Férfimunka volt, amit ebben a kilencvenegynéhány percben nyújtottunk. A támogatást pedig köszönjük a szurkolóknak, és nem csupán a mieinknek, mivel a tatabányaiak is remek hangulatot varázsoltak. És ez kellett, mert az NB III-ban ilyen miliőnél jobbat kívánni sem lehet.”
Ahogy meccset sem.
NB III, Nyugati csoport, 14. forduló
III. KERÜLET–TATABÁNYA 2–1 (0–0)
Hévízi út, 350 néző. Vezette: Farkas Mátyás (Szert Balázs, Szarvas László)
III. KERÜLETI TVE: Kondor Tamás – Scheiber Bence, Pálfalvi Csaba, Kovács Tibor, Lóska Csaba – Szikes Péter (Bartha Roland, a szünetben), Kocsis Máté, Hegybányai Bendegúz, Móczó Norbert – Szűcs László (Horváth Levente, 64. p.), Kaszai Gábor (Tóth Tamás, 72. p.). Edző: Varga László.
TATABÁNYA FC: Dombai András – Krupánszki Balázs, Kiprich Dániel, Kovács István, Árvai Dániel – Lajer Gábor, Farkas Viktor (Sebők István, a szünetben), Szabó Richárd, Tóth Zoltán (Polyák Ferenc, 75. p.) – Móri Tamás (Folmer Krisztián, a szünetben), Márkus Tibor. Edző: Miskei Attila.
Gólszerző: KOVÁCS TIBOR (1–0, 11-esből) a 47., KIPRICH DÁNIEL (1–1) az 59., HORVÁTH LEVENTE (2–1) a 90. percben
Sárga lap: Pálfalvi Csaba, ill. Folmer Krisztián, Márkus Tibor, Polyák Ferenc
Kiállítva: Pálfalvi Csaba az 57. percben
Jó: Kondor Tamás, Horváth Levente, Kocsis Máté, Kovács Tibor, ill. Folmer Krisztián, Kiprich Dániel
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: