Nagyszerű hangulat, négy gól az örökrangadón. A Foci a köbön vasárnap délután a Női NB I derbijének helyszínén, a Salgótarjáni úton járt.
A bejáratnál ketten álltak. Jöttek a szurkolók esernyővel, szendviccsel és üdítővel, akiket megmotoztak a biztonsági emberek. Jól olvasták, a női NB I rangadóján került sor minderre. Persze sohasem árt az óvatosság, különösen akkor, ha a Ferencváros az ellenfél. Az FTC hívei a Salgótarjáni úti pálya Hungária körút felöli részén, a kapu mögött, de a kerítésen kívül biztatták a zöld-fehér lányokat, míg a hazai drukkerek és a semleges érdeklődők a jól megszokott helyükön ülve vagy állva követték az eseményeket.
És volt is mit nézni, ugyanis az MTK igencsak visszafogottan kezdett. Meglehet, ha Gedeon, a liba betotyog a pályára és táncolni kezd Szőcs Rékával, Tell Zsófiával vagy Pádár Anitával, talán minden másként alakul. A Ferencváros frissebbnek, motiváltabbnak, erőszakosabbnak tűnt vetélytársánál, ami a labdabirtoklásban is megmutatkozott. Látszott, hogy – amint azt az örökrangadót felvezető írásunkban lenyilatkozták az FTC labdarúgói – komolyan gondolta a vendégcsapat, hogy három pontot szerez az oroszlánbarlangban.
Hű az anyja, Benak Manja! Ezt az MTK hívei mormolhatták, ordíthatták a félidő felénél, mégpedig teljes joggal: a baloldalról betekert szöglet után a Ferencváros légiósa senkitől sem zavartatva fejelhetett Szőcs Réka kapujának jobb felső sarkába (0–1).
A házigazda nehezen ébredt a kómából, de ez a találat afféle orvosi beavatkozásként hatott. A labdabirtoklás némiképp kiegyenlítettebbé vált, de ez nem különösebben zavarta az övéit biztató Fradi-tábort, akik hol saját kapusukat, Németh Júliát éltették, hol azt kiabálták, hogy „Európa! Európa!”. Talán ez volt a varázsige, merthogy néhány minutummal később a kissé előretoltabban futballozó Hummel-Smuczer Angéla gondolt egy nem is olyan merészet, és a kinn álló Németh Júlia felett pompázatos mozdulattal emelt a bal felső sarokba (1–1).
Felpörgött az MTK, míg a Fradi érthetetlen módon visszavett a tempóból. A szünet előtt nem sokkal beállt a labdával csuda dolgokat produkáló, ám ezúttal haloványabb produkciót nyújtó Csányi Diána helyett Kaján Zsanett, akiről a későbbiekben lesz még szó. Valószínűleg volt mit mondania a szünetben Medgyes Péternek is, aki a második félidőre okkal változtatott, így Vesszős Mercédesz helyett Palkovics Nórát küldte harcba.
A folytatásban minden az MTK elképzelése alapján alakult. Egyre-másra jöttek a komoly lehetőségek, ám hol az iránnyal volt gond, hol Németh Júlia védett bravúrral. Nem úgy Pádár Anita lövésénél! A klasszis labdarúgó a kaputól nagyjából tizennyolc méterre letett labdát úgy lőtte az FTC hálójába, ahogy azt a minap megmutattuk (2–1).
És még nem volt vége! Kaján Zsanett nagy helyzete még kimaradt egykori társulata ellen, ám nem sokkal később már pontosabban célzott, és a korábbi játszótárs kapujának bal alsó sarkába talált (3–1). Most már beavathatjuk az olvasót: felvezető írásunkban azért nem szólalt meg a szupertehetséges hölgylabdarúgó, mert egész héten – és még jelenleg is – betegséggel küszködik. Képzelhetik, hogy futballozik akkor, ha egészséges?
Hogy nem 3–3-mal ért véget az összecsapás, az csak a Ferencvároson múlott, hiszen a véghajrában Mosdóczi Evelin kétszer is egy az egyben állt Szőcs Rékával szemben, de kettejük csatáját mindkétszer a cerberus nyerte. Egyértelműen a jobb társulat nyerte meg az örökrangadót, és ami az MTK dicsérete, az egyúttal az FTC kritikája is: elég volt hozzá egy félidőnyi jó teljesítmény. Dörnyei Balázs vendégcsapatában van spiritusz, ahogy munka is, márpedig annak előbb vagy utóbb ki kell jönnie, mindenesetre az MTK a szezonban másodszor is bizonyította, hogy jobb, mint a zöld-fehér gárda, elvégre mindkétszer 3–1-re nyertek a kék-fehérek.
Mindenképpen idekívánkozik még valami: amennyiben minden héten ilyen hőfokú és hangulatú meccset vívna a két legjobb honi egylet – nem egymás ellen, persze… –, még nagyobb fejlődés következne be a női labdarúgás egészét tekintve is. Bánhatja, aki kihagyta a derbit – és ezt alighanem már Gedeon is tudja.
Női NB I, 9. forduló
MTK–FERENCVÁROS 3–1 (1–1)
Salgótarjáni út, 250 néző. Vezette: Döme Gábor (Harmath Zsolt, Kovács Brankó)
MTK HUNGÁRIA FC: Szőcs Réka – Vesszős Mercédesz (Palkovics Nóra, a szünetben), Gál Tímea, Demeter Réka, Szabó Zsuzsanna – Tóth Alexandra, Tell Zsófia – Nagy Lilla (Diószegi Fanni, 78. p.), Hummel-Smuczer Angéla, Csányi Diána (Kaján Zsanett, 42. p.) – Pádár Anita. Edző: Medgyes Péter.
FERENCVÁROSI TC: Németh Júlia – Nagypál Fatima, Vőfély Noémi, Benak Manja, Szabó Viktória – Bognár Enikő – Krascsenics Petra, Horváth Zsófia (Bokor Adrienn, 60. p.), Zágor Bernadett (Szabó Dorottya, 70. p.), Amela Krso – Mosdóczi Evelin. Edző: Dörnyei Balázs.
Gólszerző: BENAK MANJA (0–1) a 22., HUMMEL-SMUCZER ANGÉLA (1–1) a 35., PÁDÁR ANITA (2–1) az 59., KAJÁN ZSANETT (3–1) a 71. percben
Sárga lap: Tóth Alexandra, ill. Bognár Enikő
Jó: Hummel-Smuczer Angéla, Kaján Zsanett, Pádár Anita, Szőcs Réka, ill. Benak Manja, Nagypál Fatima
——————————————————————————————————————————————
HUMMEL-SMUCZER ANGÉLA: „Kijött a két csapat között meglévő különbség”
——————————————————————————————————————————————
Többször leírtuk már vele kapcsolatban és alighanem még jó néhányszor megtesszük: nélküle nem ugyanaz az MTK játéka, mint Hummel-Smuczer Angélával. A fedezet ezúttal is megalkuvást nem tűrően futballozott, valódi vezére volt a bajnokcsapatnak. Az első félidőben támadásban, míg a szünet után védekezésben nyújtott átlagon felüli teljesítményt, így érthető, hogy a csapatkapitány boldogan nyilatkozott a lefújást követően.
– Nehezen indult.
– Ez így van, de a héten betegségekkel, sérülésekkel küszködtünk, ami a meccs elején meglátszott a csapaton, ám úgy érzem, aztán átvettük az irányítást és a második félidő alapján magabiztosan nyertünk – felelte Hummel-Smuczer Angéla.
– Köszönhetően a fantasztikus megoldásának.
– Elég szokatlan poszton szerepeltem, általában védekező középpályást játszom, most ugye, váratlan húzás volt ez az edzőnk részéről, aki azt kérte tőlem, lőjek messziről. Szerencsére jól sikerült és beakadt.
– Nem az első találata a pályafutása során, de meglehet, hogy az egyik, ha nem a legszebb.
– Rúgtam már korábban is gólokat, ám mert egyébként kicsit mélyebben játszom, így lubickoltam ebben a kötetlenebb szerepben az első játékrészben, a másodikban pedig visszaálltam védekező pozícióba.
– Az első félóra a Ferencvárosé volt, majd a fantasztikus gólja után fokozatosan magukra találtak, míg a második félidőben egyértelműen az MTK-é volt. Egyetért a megállapítással?
– Én is így éreztem. Az elején lehet, hogy a pirotechnikai eszközökkel felszerelkezett szurkolótábor megfogta a csapatot, hiszen ez van, akit feltüzel, van, akit kicsit visszavet, de aztán átlendültünk ezen és kijött a két csapat között meglévő különbség, ami jelen pillanatban van.
– Most már lehet egy kicsit fújni?
– Hátradőlni semmiképp sem szabad, tovább kell dolgozni. Úgy érzem, hogy ennek a győzelemnek inkább presztízsjelentősége volt, mert a bajnokság végén lesz egy bajnoki döntő, amit kilencvenkilenc százalék, hogy a Fradival fogunk játszani.
– Válogatott labdarúgóként van rálátása mindenre: a pontvadászat úgy jó, ahogy van?
– Úgy gondolom, a világon sehol nincs ilyen kiírás a nagypályás futballban, hiszen ezáltal lehet, hogy nem az egész éves munka számít, mert két győztes mérkőzésen dől el a bajnoki cím sorsa. Márpedig összejöhet sérülés, betegség, és akkor az a két meccs nem a valós képet tükrözi.
——————————————————————————————————————————————
MOSDÓCZI EVELIN: „Az első félidőben jobbak voltunk, mint az MTK”
——————————————————————————————————————————————
Vitathatatlanul az egyik legnagyobb ígéretek egyike. Mosdóczi Evelin a Ferencváros értéke, és bár a zöld-fehérek kiválósága vasárnap délután a mennybe mehetett volna, két nagy helyzetéből egyiket sem használta ki.
– Pedig vezettek…
– A vártnál könnyebben kezdődött számunkra a mérkőzés, mi uraltuk a játékot, úgy érzem, az első félidőben jobbak voltunk, mint az MTK, gólt szereztünk, ami lökést adott nekünk, aztán kaptunk a semmiből egyet – mondta Mosdóczi Evelin. – Ezután mintha elment volna az önbizalmunk. Pádár Anita zseniális, tanítanivaló szabadrúgásgólt lőtt, és utána már az MTK nem engedte ki a kezéből a meccset, van olyan jó csapat.
– Az viszont nem tanítanivaló, amilyen helyzeteket kihagyott.
– Hát nem. Két ziccert is kihagytam. Úgy érzem, kevesebb labdát kaptam a második félidőben, így sokkal nehezebb volt koncentrálni, mert ha folyamatosan játékban vagyok, nyilván egyszerűbb lett volna. Így alakult, 3–1 lett a végeredmény, és Szöcsi (Szőcs Réka, az MTK kapusa – a szerző) nagyon jól védett.
– Mi a rangadó legfőbb tanulsága?
– Sokkal szervezettebbnek kell lennünk a középpályán. Ezt az első félidőben sikerült megvalósítanunk, de a másodikban már nem jött össze. Talán elfáradtunk, de nem is értem, hogy miért, mert nagyon jó erőben vagyunk. Az MTK a második játékrészben teljesen uralta a játékot, és amikor vezetett, már esélyünk sem volt a győzelemre.
– Akkor nincs nagy gond?
– Persze, hogy nincs! Ugye, bajnoki döntő van, a második hellyel ugyanott vagyunk, mint az elsővel, és úgy gondolom, inkább most kapjunk ki, mint a végén.
——————————————————————————————————————————————
PÁDÁR ANITA: „A második félidőben már csak a mi futballunk dominált”
——————————————————————————————————————————————
Tényleg tanítanivaló mozdulat volt, utánozhatatlan megoldás a magyar futballkirálynőtől. Ezzel a szabadrúgásgóllal fordított az MTK a Ferencváros ellen, és onnantól kezdve nem volt kérdés, melyik együttes nyeri a hölgyek örökrangadóját. A válogatott klasszisáról, Pádár Anitáról sugárzott a megkönnyebbüléssel vegyített boldogság vasárnap délután.
– Volt már könnyebb dolguk – legalábbis ami az első félidőt illeti.
– Úgy gondolom, az elején nem nagyon éreztük a játékot, jól jött nekünk az a gól, ami után összeszedte magát a csapat és a második félidőben már csak a mi futballunk dominált – felelte Pádár Anita. – Nagyon boldog vagyok! Erre készültünk egész héten, és megmutattuk, hogy még jó az öreg a háznál!
– Tartottak a Fraditól?
– Nem mondom azt, hogy féltünk vagy egyáltalán tartottunk volna tőlük. Természetesen készültünk, mert egy nagyon jó, fiatalokból álló csapattal játszottunk, de úgy gondolom, jobbak voltunk ezen a mérkőzésen.
– Mi döntött?
– Egyértelmű, hogy a helyzetkihasználás. Ugye, voltak nekik is helyzeteik, elég, ha csak Mosdóczi Evelinre gondolok, akinek volt két százszázalékos ziccere. Nekünk – hála Istennek – sikerült berúgni az adódó lehetőségeket, így összejött a győzelem.
– Lassan a pihenés időszaka jöhet?
– Nem lehet hátradőlni, az idén még van két mérkőzésünk, amit mindenféleképpen szeretnénk megnyerni. Utána jön a téli szünet, majd akkor lehet egy kicsit pihenni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: