Fél év lehet hosszú vagy rövid. Babos Barnabás gyakorlatilag ennyi időt töltött a Balatonfüredi FC kötelékében, hogy aztán Andráshidára kerüljön. A nyáron azonban távozott a futballista, aki azóta a BKV Előrét erősíti.
– Az egyik szebb, mint a másik?
– Nem is tudom – vágta rá kapásból Babos Barnabás, a BKV Előre labdarúgója, utalva a múlt hétvégi találataira. – Az egyik szabadrúgásból, míg a másik távolabbról, átlövésből született.
– Egy takarítószolgálat alkalmazottja veszett el önben? Mert edzője, Soós Imre szerint az egyik és a másik ficakot is kipókhálózta.
– Így volt. A szabadrúgásgólom 18-19 méterről esett, míg a másik találat előtt keresztbe vezettem a labdát, ellőttem, és jól sikerült, jó helyre ment.
– A felnőttek között ez volt a legprímább, legeredményesebb meccse?
– Az a baj, hogy három gól még sehogy sem sikerült. Kettőt már többször lőttem az NB II-ben és az NB III-ban is, úgyhogy nem ez volt az első, amikor dupláztam.
– Növeli az értékét, hogy presztízsmeccsen mattolta a vetélytárs védelmét?
– Annyira nem mondanám annak, mert olyan sokat nem játszottam Balatonfüreden, bár tény, valamilyen szinten volt bennem egy kis drukk, miszerint a volt edzőim előtt és a korábbi csapatom ellen meg akarom mutatni. Azt viszont el kell ismernem, a két gólon kívül nem játszottam kifejezetten jól, úgyhogy kellett hozzá ez a dupla, hogy most beszéljünk.
– Nocsak, sokallja a 8-as osztályzatot? Soós Imre ugyanis ezzel a kalkulussal illette produkcióját.
– A két gól miatt érthető, de ha ez nincs, biztos kisebb osztályzatot kaptam volna.
– Talán ezzel kellett volna kezdenem: nem tősgyökeres fővárosi legényként hogy került a Sport utcába?
– Andráshidán voltam fél évig, ám az anyagi lehetőségek változtak, a költségvetés nem maradt ugyanaz, mint volt, ezért az egyesület a felnőtt gárdát a megyei I. osztályban indította. Ekkor hívott fel Soós Imre, és mondta, szeretné, ha idejönnék. Leültünk és sikerült megegyeznünk.
– Ismerték egymást korábbról?
– Nem, csupán ellenfélként találkoztunk, személyesen nem beszéltünk.
– A közlekedésieken kívül adódott más ajánlata?
– Nem nagyon. Hozzáteszem, én sem tudtam, hogy Andráshidán ez lesz a helyzet, minden olyan hirtelen jött. Talán egy szombati vagy vasárnapi nap volt, amikor megtudtam, és a következő héten megkerestek a BKV-tól.
– Furcsa a fővárosi élet, az itteni pörgősebb üzemmód?
– Amikor a Videoton II.-ben játszottam, laktam már Pesten, szóval nem idegen számomra a város.
– És immár a BKV Előre sem. Hol a helye a közlekedési egyletnek?
– Nagyon fiatal a csapat, de az edzőnk mindig hangoztatja, hogy közülünk mindenki játszott az NB II-ben vagy az NB I-ben, netán a Ligakupában, még ha nem is sok meccsen, de pályára lépett. Szerintem több van bennünk annál, mint amit a tabella mutat.
– A 6. pozícióhoz képest a dobogó lenne a realitás?
– Igen. Ha azt nézzük, volt két meccsünk, a Győri ETO II. ellen az utolsó percben kaptuk a gólt, pedig vezettünk 1–0-ra, és Nagyatádon is az utolsó pillanatokban kapituláltunk. Ha ez a négy pont meglenne, már közelebb lennénk a célunkhoz, de valahogy nincs szerencsénk.
– Eldőlt a bajnoki cím sorsa?
– Nem, mégpedig azért, mert bármilyen eredmények előfordulhatnak a bajnokságban. Az előző szezonban a BKV Előre volt sokáig az első, jó néhány ponttal lemaradt mögötte a Csákvár, amely a végén nyolcpontos előnnyel nyerte meg a pontvadászatot, szóval bármi lehet. Ám a Budaörs más kategória, több rutinos játékosa van, úgyhogy nehéz lesz a hétvége.
– Pedig a közelebb férkőzéshez most megvan a sanszuk.
– Rangadó jön, és komolyan gondolom, hogy bárki legyőzhet bárkit. Persze nyerni kell, ha előre akarunk lépni. Mindenesetre meglátjuk.
– Látta az ősszel a vetélytársat?
– Nem, még nem. Tény, hogy a Budaörs a legesélyesebb az aranyéremre, de talán jobb, ha azt mondom, az egyik legjobb csapat a bajnokságban, és ezzel nem azt állítom, hogy más nem futhat be elsőként a szezonzáráskor.
– Babos Barnabás ott tart, ahol kell, vagy tarthatna jóval előrébb is?
– Az utóbbi, de nem úgy alakultak a dolgaim, ahogy terveztem. Most próbálom megint felépíteni magam.
– Önmarcangoló típus?
– Most már érettebb fejjel visszagondolva, máshogy kellett volna hozzáállnom a dolgokhoz, mivel minden adott volt ahhoz, hogy előrelépjek, de nem tudtam élni a lehetőséggel.
– Köszönöm, hogy őszinte volt, ezt nem sokan vállalnák fel. És igen, miután a Videoton mellett a Puskás Akadémia is az élvonalban szerepel… Gondoljam tovább?
– Nem muszáj. Ha jobban odafigyelek, ha kicsit alázatosabb vagyok, ott lehettem volna. De a saját hibájából tanul az ember, ám azt azért remélem, lesz még lehetőségem.
– Tehát cél az NB I?
– Persze! Aki futballozik, mindenkinek az lenne, aki komolyabban gondolkodik.
– Ezek szerint…
– Eddig is komolyan vettem, csak sokszor önfejű voltam.
– A szezon végén mivel lenne elégedett?
– Nem nagyon szoktam előre tervezni. Persze jó lenne azért minél előrébb végezni a csapattal meg a góllövőlistán, de ez még odébb van.
– Nem úgy, mint a hétvégi rangadó. Sok gól maradt a lábában?
– Néhány biztosan, de abban bízom, hogy előbb vagy utóbb kijön belőle.
– Ha előbb, akkor… Retteghet a Budaörs hátsó alakzata?
– Hát… Rettegjen!
——————————————————————————————————————————————
A fenti interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 57. lapszámában. Amint arról részletesen, fényképes tudósításban beszámoltunk, azóta a BKV Előre hazai pályán 1–1-re végzett a listavezető Budaörssel. Az NB III, Nyugati csoport 13. fordulójában, november 8-án, szombaton 13.30-kor a Csepel otthonában lép pályára a közlekedési alakulat.
——————————————————————————————————————————————