Az persze egészen bizonyos, hogy nem itt volna a helye. Horák Gyula azonban hajthatatlan. Jobban mondva hajtja ő magát, ezáltal a Pereg szekerét is nagy lendülettel tolja előre a 20 éves csatár. A Pest megyei II. osztály, Déli csoportjának 9. fordulójában Agonglo Joel Geraldo társulata úgy verte 3–0-ra a nyáron alaposan megerősödött Dabas II.-t, hogy mindhárom találat a támadó nevéhez fűződött.
Már egy hete is felmerült a neve. Négyszer köszönt be a Taksony II. otthonában 7–2-re megnyert meccsen Horák Gyula, ám Agonglo Joel Geraldo nem mondott védőbeszédet játékosa mellett: a peregi edző úgy fogalmazott, könnyű meccs volt. Csakhogy azon a víkenden akadt még egy kiváló teljesítmény Erdős Tibor személyében, hiszen a Ráckeve fedezete triplázott a Dunaharaszti II. elleni kiesési derbin (4–0), így esett akkor a választásunk a középpályásra. A tréner a vonal végén jót nevetett, amikor vasárnap kora este azt említettük neki, ezúttal már nem ússza meg a labdarúgó. Lám, így lett western helyett vígjáték a hét mesterlövésből.
– Mesterhármas a Dabas II. ellen vagy 3–0-s győzelem az egyik legnagyobb vetélytárssal szemben? Nincs vagy-vagy, mindkettő összejött önnek, de melyik az értékesebb?
– Mindkettő az – vágta rá kapásból Horák Gyula, a Pereg labdarúgója.
– Immár nem csupán a Taksony II., de a Dabas II. hátvédjeinek is okozott álmatlan éjszakákat.
– Vasárnap az első gólom egy kiugratás után született, a másodiknál Fürj Ádám kihagyott büntetője után a kipattanót rúgtam be, a harmadik pedig szerencsés körülmények között esett, igaz, nagyon ki volt játszva a helyzet.
– Jól alakult a hétvége, de lehetett volna szebb is, nem?
– Ez igaz, mert már az első tíz percben eldönthettük volna a találkozót, de valamiért nem mentek be a helyzetek, nem tudtunk koncentrálni, az utolsó passzok nem voltak jók.
– Mit mond, a Dabas II. ereje valós? Minden csapat kerülhet rossz periódusba, de egy ízig-vérig rangadón nem „illik” 3–0-ra kikapni.
– Szerintem csak rossz napjuk volt a játékosoknak, mert jó csapat a Dabas.
– Csakhogy a Pereg még jobb, legalábbis az eredmények alapján.
– Mindenképpen a dobogón szeretnénk végezni, és persze, ha lehet, minél előrébb.
– A bajnoki cím is összejöhet? Netán a Halászteleket már képtelenség utolérni?
– Reális lehet, bár a riválisunk előnye minden téren nagyon soknak tűnik.
– Javult a bajnokság nívója? Kérdezem ezt azért, mert immár nincs két, egyértelműen kiemelkedő tudású gárda, mint az előző évadban a ma már a „megye-egyben” vitézkedő Taksony és Dabas-Gyón.
– Úgy gondolom, négy-öt olyan csapat van, amelyik bárkit megverhet.
– A védelmeket pedig egy gyors csatár, akinek az egy meccs per egy gólos átlagára ráfogható, hogy kiváló.
– Igen, de az utolsó két forduló sokat dobott ezen.
– Van ebből a hétből csettintősen szépségdíjas?
– Hűha… A taksonyi négyre már nem is nagyon emlékszem, de nem voltak szépek, sokkal inkább egyszerű találatok.
– Kizártnak tartom, hogy nem hívják, csábítják rendszeresen máshová.
– A nyáron nem keresett senki, régebben voltak, de jelenleg jól érzem magam Peregen, aztán majd kiderül, hogyan tovább.
– Miért, a tehetségének megfelelő osztályban futballozik?
– Erre nem tudok válaszolni, mivel nem próbáltam ki magam magasabb szinten.
– Jó, de amikor edző- vagy kupameccset játszanak, csak érzi a bőrén, hogy felveszi-e a vetélytárssal a versenyt vagy sem?
– Úgy gondolom, ez csapatszinten is megtörtént.
– Innen nézve a Halásztelek nem is olyan régen még a megyei I. ligában szerepelt, márpedig augusztusban a Pest Megyei Kupában volt egy derbi, amelyet a Pereg nyert 1–0-ra a HFC ellen.
– Abból a meccsből nem szabad kiindulni, az nem mérvadó. A bajnoki, az ottani 0–0 viszont igen.
– Csak a gól hiányzott, de nagyon. Igaz, ön nem panaszkodhat a „heti hetes” után.
– Nem is szeretnék, inkább folytatnám a jó sorozatomat.
A fenti interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 53. lapszámában. Azóta a Pereg 0–0-ra végzett a Felsőpakony otthonában.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: