Jött, duplázott és győzött – a III. Kerület. Mégpedig az NB III, Nyugati csoport 4. fordulójában, amikor Varga László együttese a Nagyatádot látta vendégül. A 3–1-es sikerből két góllal vette ki a részét a szünetben csereként beálló Szűcs László, aki mára messze került az élvonaltól.
——————————————————————————————————————————————
Az alábbi interjú ezen sorok írójától megjelent a Sportszelet 43. számában. Azóta az elmúlt hétvégén a III. Kerületi TVE 3–1-es vereséget szenvedett a Győri ETO II. otthonában, míg szombat délután 16 órakor a Veszprémet fogadják az óbudaiak.
——————————————————————————————————————————————
Még semmiről sincs lekésve, hiszen csupán 25 éves. Ám ha a realitást vesszük alapul, elszalasztott egy nagy lehetőséget. Persze nem most, hanem esztendőkkel korábban.
– Bejátszotta magát a kezdőbe?
– Remélem, hogy igen – vágta rá kapásból Szűcs László, a III. Kerületi TVE támadója. – Csak az a baj, hogy még a bemelegítés során meghúzódtam, de hála Istennek, rendesen bekentük és a meccs közben nem is éreztem. Bezzeg másnap, vasárnap, amikor felkeltem, nagyon fájt. Persze remélem, a hétvégén tudok játszani. Azon vagyok, hogy felépüljek, mert bár nem nagy sérülés, de kellemetlen.
– Ilyen a jó csere? Szó szerint jótól kérdezem, hiszen beállt és duplázott.
– Valami ilyesminek kéne lennie. Azt mondják, a cserének mindig hozzá kell tennie, és én mostanában sajnos csak így jutottam szóhoz. Próbálom így segíteni a csapatot, szerencsére sikerült, aminek nagyon örülök, de leginkább a győzelemnek.
– Emlékezetes gólokat rúgott a Nagyatádnak?
– Az elsőre úgy emlékszem, hogy a jobbhátvédünk felpasszolta a labdát Bartha Rolandnak, aki továbbtette Hegybányai Bendegúznak. Ő először nem tudta beadni, aztán valahogy mégis maga elé tette, visszapasszolta, én meg belsővel bepasszoltam a hosszú sarokba. A második egy kiugratás után született, a jobb szélről indultam, próbáltam minél jobb szöget „tolni”, és mert valamiért nem éreztem a benti embereket, magam vállaltam el a lövést. Szerencsére jól rúgtam el és a rövid felsőbe találtam.
– Nehéz mérkőzés volt?
– Általában mindig a kötelező meccsek a nehezek. Elég jól kezdtük a bajnokságot, remek csapatokkal játszottunk, és megmutattuk, hogy nem lehet leírni minket azért, mert csupán most jutottunk fel az NB III-ba. Tudtuk, hogy a Nagyatád eddig csak egy pontot és ugyanennyi gólt szerzett, szóval úgy éreztük, favoritok vagyunk. Sajnos az elején kihagytuk a helyzeteket, így 0–0-val fordultunk, de a végén megnyertük a meccset.
– Méghozzá milyen hét után… Kapusuk, Kondor Tamás esetét nem lehetett könnyű feldolgozni.
– Mindenkit megérintett a BKV Előre elleni bajnoki alatt és után történtek. Láttuk, hogy Tomi nagyon rosszul van, hiszen ilyen még nem történt vele. Nagyon megijedtünk, de szerencsére nem csupán magához tért, hanem két nap után egész jól kijött ebből az asztmatikus rohamból. Nagyon örülök, hogy felépült és hogy egyből tudott játszani, ugyanis kellettek a megmozdulásai, a fontos védései is. Nem lett komolyabb a probléma, újra egészséges, így végig tudta játszani a meccset, semmi maradandó egészségügyi károsodása nem maradt.
– Élt már át hasonlót?
– Így visszagondolva, ilyen komoly eset nem volt, ami csapattársammal történt.
– Ahogy több játékosnak, úgy önnek sem biztos, hogy az NB III-ban volna a helye, ehhez képest mégis Óbudán készül. Ismerem a Vasasból, így pontosan tudom, hogy lendületes, gyors, labdabiztos futballista. Mégis, mit keres a III. Kerületben?
– Ez jó kérdés. Sajnos rosszul alakultak a dolgaim. Amikor bizonyítási lehetőségem volt, nem éltem vele. Talán túl fiatal voltam. Aztán lett egy komolyabb sérülésem, és amikor elkezdődött volna az NB I-es szezon, megműtötték a lábam, így nem tudtam beverekedni magam az első csapatba. Vissza akartak tenni az NB III-ba, ám inkább Dabasra igazoltam. De valahogy mindig sérülések hátráltattak. Az utóbbi egy-két évben, amikor végigjártam a társulatokat, egészségügyileg nagyjából rendben voltam. Dabasról mentem a REAC-ba, aztán Óbudára kerültem. Úgy volt, hogy innen is elmegyek. Ez még tavaly télen történt, amikor „blasz-egyesek” voltunk. Csakhogy marasztaltak, és mondták, több játéklehetőséget kapok. Már akkor sem játszottam, hiszen egyik őszi meccsen sem voltam kezdő. És azt mondom, hála az égnek, hogy marasztaltak, mert utólag belátom, jó döntést hoztam. Végig azon voltam, nem számít, hol, csak összeszedjem magam, legalább egy félévet játsszak stabilan.
– Úgy beszél, mint egy kiégett futballista.
– Pedig vannak céljaim, de munkát is kellett vállalnom, mert nem tudtam megélni a fociból, hiszen nem olyan komoly az anyagi háttér. Sokszor eszembe jut, hogy amikor a Vasasból elkerültem, rosszkor jött az a sérülés, bár igaz, az sosem jön jókor.
– Ha nincs ez az egész, ma az NB I-ben futballozna?
– Ez könnyen meglehet. Az eddigi edzőim mind azt mondták, a képességem alapján ott lenne a helyem. Az egyik edzésen megrúgott az egyik csapattársam, műteni kellett a bokámat, másfél hónap kimaradt. Aztán utána ugyanannyi idő múlva ismét megsérültem, és azt mondták a Vasasban, hogy sérülékeny vagyok. Nem írtam alá a profi szerződést, és persze megkaptam, hogy bizonyítsak megint. Csakhogy én nem akartam ismét az NB III-ban szerepelni, úgyhogy ekkor és így kerültem Dabasra. Nem láttam át a helyzetet, nyilván ma már máshogy döntenék. Bármi is van, a profi szerződést alá kell írni!
– Figyelemmel kíséri a Vasas szereplését?
– Persze, követem, mi több, szurkolok is a csapatnak. Látom, jól megy a Vasasnak, vezetik is a bajnokságot, a múlt hétvégén is nyertek. A volt együtteseimre odafigyelek, nézem, hogy kik játszanak és milyen eredményeket érnek el.
– És hosszabb távon milyen eredményt érhet el a III. Kerület? Hiszen a remek rajt után a bentmaradás kivívásával már aligha lehet gond.
– Ahogy most látjuk az erőviszonyokat, ez valóban így van. A cél az volt, ne essünk ki, és nagyjából a 10. hely környékén zárjunk. Úgy érezzük, senkitől sincs félnivalónk, mivel nincsenek nagy különbségek, bárhol el lehet érni jó eredményt. Ezt mutatta a BKV Előre elleni meccsünk vagy éppen az RKSK-val szembeni találkozónk. Úgy tudom, az első háromban akarnak végezni a riválisaink, márpedig ha kis szerencsénk van a közlekedésiek ellen és nem sérül meg Kondor Tamás, talán megnyerjük azt a derbit is. Mondom ezt úgy, hogy az iksz reális volt, mégis, most kilenc pontunk volna. Immár az első hatba várom a csapatot. Ha így hozzuk stabilan a meccseket, szerintem odaérünk.
——————————————————————————————————————————————
„Újra bebizonyította, hogy komoly értéke a csapatnak. Egy csatárt a góljai minősítenek, így semmi furcsa nincs ebben a történetben. Aki bejön, tegyen hozzá a játékhoz, hiszen egy edző sem véletlenül cserél.”
VARGA LÁSZLÓ, a III. Kerületi TVE edzője Szűcs Lászlóról——————————————————————————————————————————————
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: