Találatokban márpedig nem lesz hiány. Csobánkán nem csupán a futballélet, de a csapat is beindult. Két bajnokit tudott le az újjáalakuló társaság a Pest megyei III. osztály, Nyugati csoportjában, márpedig a 180 perc alatt szerzett 11 gól önmagáért beszél.
Az elnök sosem pihen. Szarvady Attilát, a csobánkai egyesület első emberét glettelés közben érte utol hívásunk. A prezident bebizonyította, hogy nála a futball az első, hiszen az általa végzett munkát néhány percre felfüggesztette.
„Még Török István polgármestersége idején, a ’90-es években alakult nálunk egy egyesület – kezdte Szarvady Attila. – Volt felnőtt csapatunk, majd később az öregfiú-bajnokságban is részt vettünk, és még az eredményekre sem panaszkodhattunk. A 2000-es években megszűnt nem csupán a csapat, de a klub működése is. Aztán 2007-ben újra szerveződni kezdett az egyesület. Nagyon sokan szeretik a futballt Csobánkán, legyen szó fiatalabbakról vagy idősebbekről, a korábbi búcsú egyik oka nyilván az volt, hogy az önkormányzat finanszírozási lehetőségei szűkültek, hiszen akkoriban a klub fenntartása – úgy, mint pálya, eszközök, az épület, a bírók és a nevezési díjak – viszonylag jelentős költséget emésztettek fel, amit az egyesület önmagában nem tudott vállalni. A tagok közül pedig jószerével azok voltak a lelkes focisták, akiknek az anyagi lehetőségei nem voltak ideálisak.”
A sírásból azonban egyszer csak nevetés lett.
„Pártfogó vállalkozások, tagok segítségével, a CSÉKE, azaz a Csobánkáért Egyesület és az önkormányzat szerepvállalásával újraszerveződött minden, igaz, már nem Csobánka Sportegyesület, hanem Csobánkai Sportegyesület néven jött létre az új szervezet – szőtte tovább a gondolatot Szarvady Attila. – Akkor elindult egy felnőtt és egy öregfiú-egylet, és talán mondanom sem kell, a felnőtt gárdánk sikeres volt, akárcsak az öregfiúcsapat. Úgy volt, hogy sikerül fiatalabb korosztályokat is összehozni, ám végül nem így alakult. Az elmúlt két évben nem is tudtunk nevezni, újra finanszírozási gondok léptek elő, és bár az MLSZ TAO-rendszere segítene a problémánkon, ám mi annyira picik vagyunk, hogy ennek a megszervezése is gondot okoz az egyesület számára. Idén azonban újra nekiindulunk lelkesen, főleg annak köszönhetően, hogy nagymértékben csökkentek a díjak. Szinte ingyenes a nevezés, olyan anyagi lehetőségek vannak, ami már csak lelkes focistákat kíván. A felnőttek jól rajtoltak a bajnokságban, de azt is remélem, hogy az öregfiúgárdánk is jönni fog. Ami pedig a jövő reménységeit illeti, legalulról kezdtük el az építkezést. Elindult egy óvodai futballcsoport, akik egy éve sportolnak, reméljük, összefogott együttes megy tovább, így ha a finanszírozási lehetőségek is megengedik, utánpótlás-bajnokságba is tudunk nevezni csapatot.”
Az együttes a bajnoki rajton a Dunafüred-Százhalombattával 3–3-ra végzett hazai pályán, majd Tahitótfaluban nyert 8–3-ra, így eddig magasan a legtöbb gólt szerezte. Nincsenek véletlenek.
„A játékosok háromszor edzenek egy héten, gyakorlatilag abszolút autodidakta módon, saját magukat trenírozzák. Most egy igazán fiatal csapat jött össze, 22-23 év környékén van az átlagéletkor. A fiúk nagyon lelkesek, és azt hiszem, ez a legfontosabb. Van nálunk egy masszív csoport, akik ugyanilyen odaadóan támogatják a futballistákat, s ha gyakorlás vagy futballesemény van, ők ott vannak a helyszínen.”
Az egyesület első embere reálisan szemléli a klub körüli eseményeket, nagyravágyó tervei sincsenek. Bár az is igaz, olykor a minimum a maximum.
„A legnagyobb célkitűzésünk, hogy kiteljesedjen a focivilág – folytatta Szarvady Attila. – Azt gondolom, a felnőtt csapat nevezése újabb fontos lépés, ugyanis anélkül nincs lelkes fiatal, aki látja játszani, küzdeni az idősebbeket. Az a legfontosabb, hogy életet vigyünk a pályára. Sajnos nincsenek olyan lehetőségeink, hogy egész évben tartani tudnánk a tempót, ugyanis hiába szeretnénk télen edzést tartani a gyermekeknek vagy a felnőtteknek, nincs olyan termünk, ahol ezt megtehetnénk, Pomázon pedig fizetni kell érte, nem is keveset. Legyen sokáig amatőr sport Csobánkán, ennél többet aligha kívánhatnék.”
Az elnöktől elköszönünk, valamint jó munkát kívánunk. Azt ugyanis a Csobánkai SE vezére is pontosan tudja, hogy még sok dolga van.
——————————————————————————————————————————————
A fenti cikk megjelent ezen sorok írójától a Sportszelet 39. lapszámában.
——————————————————————————————————————————————
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: