Amit akart, elérte. És ez még akkor is így van, ha Steer Bence végül nem a norvég másod-, hanem a harmadosztályba igazolt. A korábbi utánpótlás-válogatott 21 éves kapus a Pécsi MFC után a messzi északon bizonyíthatja rátermettségét és tudását.
– Rézmányi György mit iszik? Mert gondolom, már tudja, hogy a korábban itthon többek között a REAC-ban szereplő futballistának mi a kedvenc itala.
– A pálinka, amit itt Norvégiában igencsak nehéz beszerezni – felelte Steer Bence. – De a viccet félretéve: nagy köszönettel tartozom neki, hatalmas szerepe volt abban, hogy el tudjak ide jutni, a régi kapcsolatai eredményezték a próbajátékomat. Ezek után pedig itt jobban megismertük egymást, és mint kiderült, igen hasonló karriert futunk be eddig, hiszen mindketten megfordultunk az MTK, a Vasas és a REAC csapatában is.
– Tore André Flo vagy Ole Gunnar Solskjaer?
– Ole Gunnar Solskjær! De csak azért, mert őt többször láttam tévén keresztül játszani Manchester-mezben, valamint egyszer élőben is figyelhettem azon az igen emlékezetes Zalaegerszeg–Manchester United BL-mérkőzésen.
– Norvég harmadosztály, Nardo FK. Jól hangzik, de mi a legfontosabb, amit tudni érdemes az új klubjáról?
– Egy trondheimi kiscsapatról van szó, tele rengeteg fiatal, tehetséges játékossal. Több, a Rosenborgnál nevelkedett csapattársam van, akik most a Nardót választották tapasztalatszerzés gyanánt.
– Nem tölti el csalódottsággal, hogy amikor a norvég lehetőség kapcsán először beszéltünk, akkor még a másodosztályról volt szó, most pedig „csak” a harmadik vonalról?
– Az a helyzet, hogy közel egy hónapot töltöttem itt próbajátékon, először jártam a Ranheim csapatánál, két hétig teszteltek, ezek után pedig azt mondták, hogy tehetséges vagyok, de még túl korai lenne a szerződtetésem, ezért segítettek nekem csapatot találni a harmadosztályban. És ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben figyelni fognak, és alkalom adtán képbe kerülhetek náluk a következő átigazolási szezonban. A harmadosztályban egyébként volt másik trondheimi, kicsit erősebb csapat is, de ők nem kerestek kapust, a Nardo viszont igen, és ez volt a kulcs az átigazolásomban, ugyanis ez az egy lehetőségem volt arra, hogy bekerüljek a norvég labdarúgásba. Tisztában vagyok vele, hogy ha csak az osztályokat nézzük, akkor ez visszalépésnek tűnik, de én úgy vagyok ezzel, hogy ez egy befektetés számomra a jövőt illetően, és ha sikerül esetleg a közeljövőben akár csak egy másodosztályú csapathoz felkerülnöm, akkor megéri a várakozás, mert nagyobb célokért küzdhetek, mint akár otthon az első osztályban. Egy kedves barátom, Dibusz Dénes tavalyi nyilatkozata jut eszembe most, amikor kikerült a pécsi kapuból és csak Ligakupa-meccseken játszott, akkor azt mondta, hogy néha vissza kell lépni egyet ahhoz, hogy utána kettőt előre tudjon lépni az ember. Ez nagyon megmaradt bennem, és hát lássuk be, neki sikerült, nem olyan régen éppen a Chelsea ellen léphetett pályára a Ferencváros színeiben.
– Milyen körülmények közé csöppent? Úgy értem, van, amiben azért hasonlít az itthoni NB III-ra a norvég harmadosztály, vagy csupán annyiban, hogy itt is, ott is a labda játssza a főszerepet?
– A körülményekre egyelőre nem lehet semmi panaszom, csupán annyi, hogy mindig műfüvön edzünk, illetve játszunk, de ez itt normális az időjárási viszonyokat ismerve. A körítés abszolút profi, össze sem lehet hasonlítani egy otthoni NB III-as csapattal. A futball itt kicsit egyszerűbb, racionálisabb. Sok a felívelés és a beadás. Kevesebb a játék a földön, de úgy érzem, hogy nem fog nehezemre esni ennek a játékfajtának az elsajátítása.
– Van, lehet magyar csapattársa most vagy a közeljövőben?
– Úgy gondolom, hogy erre most elég kevés esély van, sok Magyar él itt de velem hasonló korú, illetve futball szeretővel még nem találkoztam.
– Kapusszemmel nézve miben végeznek más jellegű munkát a messzi északon, mint hazánkban?
– Abból adódóan, amit már az előbb is említettem, hogy itt egyszerű futballt játszanak, a kapusképzés némiképp egyszerűsített. Sokat gyakoroljuk a távoli lövések hárítását, a beadások hatástalanítását. De azért az alapok itt is megegyeznek az otthon tanultakkal.
– Az tudható, miként telik egy átlagos napja?
– Azzal kezdeném, hogy nem egyedül jöttem ki, hanem az egész családommal együtt, kivéve az édesapámat. Általában délutánonként vannak az edzések, ezáltal a délelőtt szabad, ezt leginkább norvég nyelvtanulással töltöm. Illetve tervben van, hogy a klub segít nekem pár órás munkát találni fizetés kiegészítés gyanánt. De a legfontosabb most, hogy minél hamarabb megtanuljam a norvég nyelvet. Az angol már jól megy, a csapattársakkal kiválóan tudok kommunikálni, de célom, hogy az anyanyelvükön is menjen majd.
– Mikor jöhet el a bemutatkozás ideje? Egyáltalán mi a csapat célja a bajnokságban?
– Megérkeztek már a papírjaim, szóval játékra készen állok. Terveim szerint szombaton már pályára is lépek. A csapat jelenleg a hatodik helyen áll, nagyon sajnálom, hogy ilyen lassan készültek el a papírjaim, mert a bajnokságból már csak nyolc forduló van hátra. A bajnoki cím nem reális elvárás, úgy gondolom, hogy az első hat pozíció egyikén kell végeznünk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: