Az áttörés nem sikerült. Valahogy megmaradt NB II-es futballistának, pedig játszott Debrecenben, Nyíregyházán és Pakson. Csorba Szabolcs 23 évesen új kalandra vágyott és meg sem állt Bangladesig.
Nem volt ezzel egyedül. Korábban úgy volt, Illés Gyula és Demjén Gábor is utazik, ám végül csak utóbbival ketten indultak Ázsiába.
– Bár január 2-án dubai átszállással indultak a dél-ázsiai országba, nem kérdezem meg, a repülőn hány főzőtanfolyamra siető, netán lelkes zenerajongó modellel találkoztak a fedélzeten, azt ellenben igen, hogy egyáltalán miként kerültek kapcsolatba az első osztályban szereplő, dallamos nevű Abahani nevű klubbal?
– Menedzserek által sikerült kijutnunk Bangladesbe – felelte Csorba Szabolcs. – A célom ezzel az úttal a továbblépés gondolata, illetve a kalandvágy volt.
– Úgy tudom, fél év múlva módosítható, akár fel is bontható a szerződése. Közel négy hónapja élnek Bangladesben, ha önön múlna, most miként döntene?
– Féléves szerződést kötöttünk a klubbal, és terveim szerint szeretnék máris továbblépni. Akár otthon, akár máshol. A világ egyik legszegényebb országában nem egyszerű az élet, nagy a szegénység. Persze mi mindent megkapunk, amire szükségünk van.
– Ennyi idő alatt már nyilván kiismerték a várost. Megpróbáltam elképzelni egy napját, de nem ment.
– Egy átlagos napunk ugyanúgy zajlik, mint otthon, csak itt semmivel nem kell törődnünk, mint például a számlák befizetése. Csak a focira kell koncentrálnunk, és arra, hogy jól szerepeljünk.
– Meg lehet szokni az ázsiai életet?
– Az étkezés egyre kényesebb számomra. Nagyon fűszeresek az ételek szinte kivétel nélkül minden, és persze nagyon hiányzik már a hazai koszt. Az időjárás nem túl kedvező, mert nagyon meleg van, a monszunt meg remélem, már csak a hírekből olvasom majd otthon. Mint már említettem, hosszú távon nem tudom elképzelni magam ebben az országban, de ez a félév minden szempontból hasznos számomra anyagilag és a fejlődés szempontjából egyaránt.
– Van tapasztalata: odakinn jobbak a körülmények, mint itthon, az NB I-ben? Az Abahani például mire menne az élvonalban?
– Fogalmam sincs, mire lenne képes az Abahani de ha őszinte akarok lenni, akkor az NB I-ben inkább a mezőny hátsó felében foglalnánk helyet. A körülményekkel nincsenek problémák, csak a pályák minőségével, a nagy meleg miatt. Úgy hallottam, ez már nagyon régóta probléma ebben az országban. Egyébként minden adott, hogy a tétmeccseken jól szerepeljünk.
– Nem akarok a pénztárcájában kutakodni, de nagyságrendileg mennyivel keres többet odakinn, mint a magyar első osztályban?
– Nem tudom, most otthon mennyit keresnek az élvonalbeli csapatoknál, de az biztos, hogy nekem előrelépés volt anyagi szempontból ez a szerződés.
– Az NB I-ben lenne a helye, és mielőtt félreértené, ezt nem fricskának, hanem bóknak szántam.
– A nyáron kiderül, hol folytatom. El tudom magam képzelni Magyarországon az első osztályban, de a terveim között szerepelnek más országok is.
Négy gól negyvenkét perc alatt. Arról a meccsről nagyon sokáig beszéltek: 2010. november 21-én az NB II, Keleti csoport 15. fordulójában a Debrecen II. a Hajdúböszörményt fogadta mintegy 1000 néző előtt Csorba Szabolccsal a soraiban. Szilágyi Péter révén már a 4. percben a házigazdánál volt az előny, majd Csorba Szabolcs nagy pillanatai következtek, aki a 41., a 70., a 82. és a 83. minutumban is bevette Bákonyi Norbert hálóját, azaz 42 perc alatt szerzett mesternégyest.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: