Foci a köbön

EDZŐSORS. Szabados György: „A női futballban nagy potenciál van”

P1010302Mondhatni, irigylésre méltó helyzetben van. A Budaörssel vezetik az NB III, Nyugati csoport tabelláját, míg az újonc Dorogi Diófa a női NB I-ben már a harmadik helyen állomásozik. Mindkét sikerben fontos szerepe van a pálya-, illetve vezetőedzőnek. Amint azt korábban jeleztük honlapunkon, a Vác és a Mezőkövesd korábbi sikeredzőjével, Szabados Györggyel másfél héttel ezelőtt, a BKV Előre–Budaörs (1–1) bajnoki után beszélgettünk.

Azóta persze történt egy és más, hiszen az Albert Flórián által irányított Budaörs hazai környezetben 2–0-ra legyőzte a Nagyatádot, míg a Dorogi Diófa otthon 5–0-ra verte a Szegedi AK-t, és mert az Astra 1–0-s kudarcot szenvedett a Szentmiklósi úton az MTK-tól, a Komárom-Esztergom megyei társulat a tabellán megelőzte a fővárosi rózsaszín-feketéket.
– Focista lesz?
– Ezt még nem tudom megmondani, korai a kérdés, de ahogy a családot ismerem, biztos, hogy lesz benne hajlam, ám ez a jövő zenéje – felelte egy mosoly kíséretében Szabados György. – Tamás fiamon múlik, merre terelgeti a kis Mátét, de erőltetni semmiféleképpen nem szabad. Azt csinálja, ami jól esik, amit szeretne, legyen meg az akarata, amiben támogatni lehet.
– Milyen a nagypapa élete?
– Csupa öröm. Ha az embert nem kerülik el a sportban és a magánéletben sem a sikerek, akkor mit mondjon az ember? Azt, hogy jól érzem magam a bőrömben. Úgy gondolom, mindkét helyen, Budaörsön és Dorogon is kihozzuk a társaságból azt, ami benne van, de a futballon túl nekem a család az élet.
– Az a nagyobb bravúr, hogy a Budaörs az NB III, Nyugati csoportjának élén áll vagy az, hogy a női NB I-ben szereplő Dorogi Diófa jelen állás szerint felsőházi rájátszást érő pozícióban tanyázik?
– Mindkettő nagy teljesítmény. A fiúkkal a cél ebben a bajnokságban egyértelmű, ki is jelentettük, úgy is készülünk, hogy aranyérmet kell szereznünk. Hogy rögös az út, az egyértelmű, senki nem úgy jön hozzánk és senkihez nem úgy utazunk, hogy az ellenfél felteszi a kezét és feladja a mérkőzést. Mi vagyunk a potenciális bajnokjelölt, nekünk kétszerezett erővel kell küzdenünk, mert mindenki meg akarja mutatni, az élete meccsét játszani, márpedig innentől kezdve nekünk is nehezebb dolgunk van. Más a helyzet a lányokkal, mert úgy érzem, az első körben lebecsültek bennünket az ellenfelek, mi pedig bíztunk magunkban. Tudtuk, mit tudunk, mi az, ami számítható, és mert a vetélytársak könnyebben vettek, és nekünk is megvoltak azok a lehetőségeink, amiket kihasználtunk, ennek a gyümölcse, hogy ott vagyunk az élmezőnyben. Játékban úgy érzem, hogy az MTK és a Ferencváros kivételével felvesszük a versenyt akár az Astrával is. Van mit tanulnunk, így tudjuk, hol a helyünk, nem vagyunk elszállva egy pillanatra sem, de ha igen, akkor lehozom a lányokat a földre. Amennyiben becsülettel teszik a dolgukat és az edzéseken kiadnak magukból mindent, akkor ezt a mérkőzéseken is megcsinálják. Azok, akik előttünk járnak, nyilván másból építkeznek. A keretünk úgy alakult, hogy vagy sérülésből épülgető játékosokat tudtunk igazolni, vagy olyanokat, akik az MTK-nál vagy a Fradinál peremre kerültek, netán el akartak jönni onnan, ahol futballoztak.

PB020179

– Nehéz dolga volt a nyáron?
– Az volt a feladatom, hogy akiket igazoltunk, azoknak megtaláljam a helyét. Próbáltam őket úgy beilleszteni a közösségbe, hogy jól érezzék magukat, legyen olyan a csapat, hogy a játékosok segítik egymást. Tudtuk, hogy lesznek nehéz mérkőzéseink, azt is, hogy fogunk veszíteni, de nem mindegy, hogyan. Vannak meccsek, amelyek után egyértelműen emelt fővel jöhettünk le a pályáról, még ha elveszítettük is.
– A maximalizmusa megmaradt?
– Persze, így természetes, hogy van hiányérzetem, de ezt tudják a lányok is. Bármilyen jól játszanak, mindig van mit javítani. Az a célunk, a női labdarúgásban olyan csapat legyünk, ahol azok is, akik máshol keveset játszottak, kibontakozzanak. Ha jól sáfárkodunk a dolgokkal, ott a helyünk az elején, de abban az esetben, ha a mutatvány ingadozik, akkor szűkösek a lehetőségek. Helyből ezt nehéz megoldani, mert nyolcéves a klub, ennyi idő alatt, ha valaki elkezdett futballozni, kvázi akkor sem ért sehová. Fel kell építeni magunkat, ha meg akarunk ragadni az NB I-ben és vidéki fellegvár szeretnénk lenni. A női futballban nagy potenciál van, én ezt látom. Másfél éve vagyok benne, és ugyan kikaptunk bajnokin háromszor, a Magyar Kupában az MTK-tól egyszer, majd…
– …a papíron második ligás Kóka otthonában kiestek.
– Valóban, de ez más történet, mert nem tudsz úgy kiállni egy hétközi mérkőzésen, ahogy szeretnél. Mi tettünk szívességet, hogy belementünk abba, csúsztassuk a meccset, amiből aztán rosszul jöttünk ki. Azon a találkozón olyan játékosok játszottak, akik eddig keveset vagy egyáltalán nem voltak pályán. Papíron úgy néz ki, hogy a Dorogi Diófa kiesett, ám ha komplett csapattal játszunk, más a leányzó fekvése.
– Képzelem, milyen hangulatban lehetett közvetlenül a kupameccs után.
– Akik játszottak, azokat megdicsértem, semmi nem volt bennem. Van, aki ennyit tud, hiszen tisztában vagyok a képességekkel. Ám az is, aki kevesebbet tud, szerves része a közösségünknek. Mert bár nem biztos, hogy a pályán ő az első, de a közösségünkben komoly kapocs. És azért is vagyunk ennyire fenn, mert ez a kapocs, ez a viszony megfelelő. A játékosok szívesen jönnek edzésre, jól érzik magukat, a mérkőzéseken is értik a dolgukat, hiszen megvan a rendszer, amit próbálunk játszani, így megtalálja mindenki a helyét nálunk és nem azt érzi, hogy fölösleges. Aki idejön, utána kivirul. Jó példa erre az MTK-ból Vesszős Merci, aki tulajdonképpen létszámfölöttivé vált az MTK-nál, míg nálunk kiváló idényt futott, aztán visszakerült a fővárosba. Itt van aztán Tatai Kriszta, aki szintén kiváló mentalitású játékos, nagyszerű csapatember, nagyon sokra viheti, ráadásul okos lány. Az Astrából igazolt Benkő Móni is sokat tesz hozzá, ahogy természetesen a többiek is. Furcsa lesz ezt éppen az én számból hallani, de átvitt értelemben nem érdekel az eredmény.
– Amennyiben?
– Úgy vagyok vele, mindenki kapja meg a lehetőséget, ha azért dolgozott egy évig, hogy NB I-es játékos legyen, akkor mutatkozzon is be az NB I-ben. Nem érdekel, ha ötször kicselezik, vagy ha háromszor rosszul passzol. Biztos van olyan közöttük, aki életében nem hitte volna, hogy futballozhat valaha az élvonalban. De ezek a lányok felkerültek, a pályán megnyerték az NB II-t, áldoztak rá, és bár lehet, egy-két ember a magasabb követelmények miatt nem tudja felvenni a ritmust, de játsszon! Hatalmas eredmény lenne, ha a tavasszal a felsőházban tudnánk szerepelni, éppen ezért, ha ez esetleg már biztos, akik eddig kevesebbet játszottak, azok is megmutathatják, mit tudnak, ugyanis negyediknél rosszabb akkor már nem lehetsz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!